A '''bejler-bej''' (helyesebben ''bejler beji)''; arégiesen '''beglerbég''', jelentése szerint: „a [[bej]]ek beje,beje”) avagy régiesen ''beglerbég.''egyes [[Vezírvezír]]i rangon álló katonák magas hivatalhivatallal járó külön rangja volt az [[oszmán birodalom]]ban. Először egyegyetlen ''beglerbég''személy kapta (valószínűleg [[Oszmán]] idején) ezt a rangot, mint katonai főparancsnok. MajdKésőbb kettőkét beglerbég volt, az egyik a ''Rumili Bej'' (a ruméliai, vagyis az európai birtokok fő beje), a másik az ''Anádolu bejler bej'' (aaz kisázsiai[[anatólia]]i birtokok fő beje). Később a birodalom növekedésével a [[vilajet]]ek élére is egy-egy '''beglerbég''' került, de az ''''anatóliai'''' és a ''''ruméliai''''[[rumélia]]i '''beglerbég''' megőrizte primátusát felettük. [[1600]] körül 22, a század végére már 40 beglerbég volt a birodalomban.
A bosnyák bejler-bej (Abdulah Škaljić) 1580 szeptemberében megalapítja a ruméliai, a budai, temesvári, a boszniai, az egri és a kanizsai bejler-bej közigazgatási egységeket.
8. sor:
A [[bosnyákok|boszniai bosnyák]] vezetéknevekben is még megtalálhatjuk a titulust: Beglerbegović.
