„Mecseknádasd” változatai közötti eltérés

A település neve a helyi természetföldrajzi körülményekreadottságokra utal, ([[Nádasok|nádas]], [[Zsombékosok|zsombékos]] terület) hogy a legkorábbi okmányokban is eeme környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. NádasdA falu középkori elnevezéseinévváltozatai különféleaz okiratokban: '''Nadas, Nadasth, Nadosth''' formában szerepeltek. A 16-18. században a Balkánról, a török elől idemenekült szerbek miatt '''Rácnádasd, Nadasgye''' változatokban volt ismert. Később, 1910-ig '''Nádasd''', 1910 és 1950 között, utalva a püspöki kegyúri tulajdonra, '''Püspöknádasd''', majd 1950-től lett neve '''Mecseknádasd'''.

A különböző történelmi korok lenyomata és a gazdag történelmi múlt lévén számos értéket és titkot rejt magában a falu. Nádasd egykori tájföldrajzi adottságai kedvező körülményeket teremtettek az ember korai megtelepedéséhez. Mint oly sok hely, ezen a vidéken is igen régóta letelepedtek az emberek, ezt a neolit kori leletek bizonyítják (pattintott és csiszolt kőeszközök, nyílhegyek és kőbalták). Később az ókorban erre, a Zengő felé haladt el a Mursa – Sopianae – Aquincum (Eszék – Pécs – Óbuda) közti római hadi- és kereskedelmi út, amely az egyik legfontosabb volt [[Pannonia (provincia)|Pannonia provinciában]]. Amikor Kr. u. 292-ben a közigazgatási központ Aquincum helyett a közeli Sopianae lett, a környék még inkább fejlődésnek indult. AEnnek rómaiaz időkidőszaknak a régészeti emlékei ennek ellenére igen szegényesek, mindössze néhány [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus császár]] idejéből (364-375) származó érmét találtak. A rá következő évszázadokról is keveset tudunk. Az 1938-as és 1972-es ásatások alkalmával avar-, illetve késő-avarkori avar kori sírokat tártak fel.

A mai falutól nem messzire két egykori vár- maradványa illetve templomrom is található, melyek pontos múltja homályba vész. Az egyik a 6-os főút déli oldala mellett, a falutól 100 méterre lévő Schlossbergen (azaz Várhegyen) állt, amely valaha egy nagy méretű templom és/vagy vár volt. A másik az [[Óbánya]] felé vezető bekötőút mellett magasodó Öreg-hegyen fellelhető Réka-vár (amit egykor Rák-várnak nevezték), melyhez semmilyen történet nem kötődik a mai nevével kapcsolatban, annál inkább egy jóval jelentősebb történet, melynek cselekménye egészen Szent István koráig nyúlik vissza.<ref>{{Cite web |title=Mecseknádasd {{!}} Száz Magyar Falu {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/mecseknadasd-A077/ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2020-11-25}}</ref>

1896-ban [[Rézbányay József|Rézbányai József]] kanonok, egyháztörténész megtalálta egy II. András királyhoz kötődő 1235-ös keltezésű birtokadományozó oklevél egy 1404-es másolatát. Ez a legkorábbi, Nádasdot említő okirat. Az oklevélben a király a pécsi püspöknek és káptalannak adományoz földeket, és annak területét is meghatározza. [[Máza]] határának leírásakor olvasható egy töredék: ''„... cum terra Britanorum de Nadasth”'', azaz Máza a „britek nádasdi birtokával” határos. Ez a sor fölvetett egy kérdést: britek éltek a Mecsekben? Kik lehettek ők? A falu határában két középkori várrom is található, de azt nem tudjuk biztosan, hogy melyik lehetett a „briteké”. A történet előzménye Angliában kezdődött: [[Száműzött Eduárd|Edward]] és Edmund hercegek [[II. Edmund angol király|Vasbordájú Edmund angol király]] (aki 1016-ban mindössze néhány hónapig uralkodott) és Ealdgyth svéd hercegnő gyermekei voltak, akik a dán megszállást követően a svéd udvarban leltek menedékre. 1018-ban az Angliát elfoglaló [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] (más néven Knut) megszállta Svédországot is, így a fivéreknek onnan is tovább kellett menekülniük. Állítólag Kijeven,a [[Kijevi Rusz|Kijevi Ruszon]] vagy Lengyelországona [[Lengyelország|Lengyel Királyságon]] keresztül érkeztek Magyarországra. Edmund herceg fiatalon meghalt (talán Magyarországon), míg Edward a legenda szerint feleségül vette Szent István király leányátlányát, Ágotát. A párnak három gyermeke született a mai Mecseknádasd területén: Margit, Krisztina és Edgár. A család végül 1057-ben tért vissza Angliába, Margit pedig hozzáment [[III. Malcolm skót király|III. Malcolm]] skót királyhoz, és később [[Skóciai Szent Margit]] néven a skótok nemzeti szentje lett.<ref>{{Cite web |title=SKÓCIAI SZENT MARGIT |url=https://archiv.katolikus.hu/szentek/1116.html |work=archiv.katolikus.hu |accessdate=2021-02-24}}</ref> A legendában bizonytalan a szent pontos születési helye, egyes vizsgálatok szerint más környékbeli falvak is szóba jöhetnek.

A kitörő második világháború kiheverhetetlensúlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járt itt is. A falut egyrészt lelkilegfalu végképp megosztottamegosztottá (vált, a[[Volksbund]], a [[Hűséggel a hazáért|Hűséggel a Hazához mozgalom]] egyaránt sok tagot számlált, de többen semlegesek) maradtak. Nagyon sokan besorozott katonaként, mint a [[Magyar Királyi Honvédség]] vagy a [[Wehrmacht]] tagjai haltak vagy sebesültek meg. Néhányan önként léptek be, mások kényszersorozással lettek a [[Waffen-SS]] katonái.<ref>{{Cite web |title=A Waffen-SS Magyarországon |url=https://vmek.oszk.hu/05000/05002/html/ |work=vmek.oszk.hu |accessdate=2021-03-06 |author=Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert |year=2001 |publisher=Paktum Nyomdaipari Társaság}}</ref> 1944-ben Auschwitzbaaz [[Auschwitzi koncentrációs tábor|auschwitzi koncentrációs táborba]] hurcolták a falu egyetlen zsidó lakosát, aki ott a holokauszt áldozata lett. Néhány hónaphónappal múlvakésőbb elérte a front a falut, újabb szenvedéseket hozva a civileknek. Noha harcok a falu környékén nem voltak, a polgári lakosságnak itt is el kellett viselnie a szovjet katonákalakulatok zaklatásait. A közelben egy amerikai bombázó lezuhanása, illetve egy szovjet katonai teherautó közlekedési balesete miatt voltak katonai áldozatok is. Sajnos ide kell sorolni egy megtalált gránátkézigránát felrobbanásának gyermek áldozatát is. 1944 őszén asszonyok, lányok és – kisebb mértékben – férfiak tucatjainaktucatjait kelletthurcolták el a [[Málenkijmálenkij robot|málenkij robotra]] menniüksorán, de csak keveseknek adatott meg akevesek hazatéréstértek örömevissza.

A háborút követő években nagyon sok [[A németek kitelepítése|német családot kitelepítettek]], és aaz általános közhiedelemmelvélekedéssel ellentétben nem csak aaz Volksbundegykori tagjaitVolksbund-tagokat. VoltEgyes olyan szállítmány, amelyetszerelvényeket az ausztriai Linz környékéről visszafordítottakfordítottak vissza, ésennek utasai végül magyarországi kényszerlakhelyre, aza Duna–Tisza alföldiközi [[Hajós]] környékére kerültek. Innen, és számtalanszámos más internálótáborból illetőlegés kényszerlakhelyről (pl. [[Lengyel (település)|Lengyel]], [[Györköny stb.]]) voltak, akik vissza tudtak térni a falubaszülőfalujukba, de az első kitelepítési folyamathullám végére mintegy 200 család (kb. 1000 fő)tagja Németország amerikai megszállási övezetébe került. Későbbi transzportokkal az előbbieknél jóval kevesebben a szovjet övezetbe, a későbbi NDK-ba is kerültek. A falunépesség „nulladikilyen órája”arányú valóbanátalakulása egy új világ kezdetét jelentette. A faluba új betelepülők érkeztek az ország más részeiből, ésvalamint a [[csehszlovák–magyar lakosságcsere]] kertében Felvidékről kitelepített családok közül is többeket ide helyeztek, de bizony el kellett telnie egy kisnémi időnek, míg a „békés egymás mellett élés” megvalósulhatott. Ezt a pozitív folyamatot – paradox módon – segítette aaz ezzel párhuzamosan kiépülő és megerősödő új diktatúra,kommunista a szocializmusdiktatúra. A szegénység és a „hétköznapimindennapi elnyomás”elnyomás egyformán sújtottsújtotta általában betelepülőta betelepülőket és őslakostőslakosokat egyaránt. Az új rendszer új nevet is adott a falunak, 1950-től Püspöknádasd helyett Mecseknádasd lett. A falu sorsa ezt követően nem különbözötttért el jelentősen a más hasonló adottságokkal bíró magyarországimagyar falufalvak sorsától. Az itt élők éltek, ahogy azt a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer engedte. A hatvanas és a hetvenes években egy relatív anyagi jólét és fejlődés alakult ki, amely fejlődésamelyaztán a nyolcvanas évekre itt is megtorpant. MiutánA arendszerváltást szocialista gazdaságkövetően az ország tartalékait felélte, az azt működtető társadalmi elit asszisztenciájával bekövetkezett a rendszerváltozás. Az évtized végét és a kilencvenes1990-es évek elejét a községben egyfajta társadalmi pezsgés, és a gazdasági alapok átrendeződése jellemezte.

A határok megnyílásával a már korábban is élénk kapcsolatok Németországgal, az ottanioda kitelepített rokonokkal fennmaradtak, sőt „hivatalossá” is váltak. Partnerkapcsolat alakult ki a kilencvenes évek elején a baden-württembergi [[Unterensingen|Unterensingennel]], majd az ezredforduló után, pontosabban 2003-ban a bajorországi [[Frammersbach|Frammersbachhal]], ahonnan a helyiek ősei származtak.<ref name=":1">{{Cite web |title=Mecseknádasdon adták át az ötödik német nemzetiségi tanösvényt |url=https://baranyavar.hu/aktualis/2018/08/mecseknadasdon-adtak-at-az-otodik-nemet-nemzetisegi-tanosvenyt- |work=baranyavar.hu |accessdate=2021-06-08 |language=hu}}</ref> Sokan elmentek a faluból külföldre dolgozni, tanulni, illetve az állami vagyont itt is újraosztották. Indultak vállalkozások, több közülük sikeres, de vannak akiknek nincs munkájuk, és élnek köztünk szegények islett. A fiatalabb korosztályt tekintve inkább az elköltözés figyelhető meg, mely legfőképp Budapest és más nagyobb városoknagyvárosok felé irányul. Ezek a folyamatok összhangban vannak a dél-dunántúli régió gazdasági-pénzügyi-foglalkoztatási leépülésével. A falu lakossága megfogyatkozott, jelenleg 1500 főkörüli állandó lakos lakjaél itt. A korábban szorgos munkával felépített nagyméretű családi házak közül sok ma már csak egy-egy idősödő ember otthonául szolgál. Ezzel ellentétben sok kisgyermekes család és fiatal házaspár választja Mecseknádasdot új lakhelyéül, hiszen a nagyvárosokvárosok közelsége (Pécs, Szekszárd, Bonyhád), a kedvező közlekedési kapcsolatok, a 6-os főút meglétenyújtotta lehetőségek, illetvea szép természeti környezet, valamint a számos meglévő alapszolgáltatás és helyi vállalkozó egy élhető települést eredményezett.<ref>{{Cite web |title=Mecseknádasd Önkormányzata |url=https://www.mecseknadasd.hu/ |work=www.mecseknadasd.hu |accessdate=2020-11-25}}</ref> eredményez.

Mindenképpen pozitív eredménynek tekinthető, hogy mind az alapfokú intézményrendszer teljes mértékben kiépített, s magas színvonalon működik a Schlossgarten Óvoda és Bölcsőde;, a Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, és az Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi Szociális Szolgáltató Központ és a Konyha. Az alapszolgáltatások tekintetében a településen kettő kisbolt, húsbolt, gyógyszertár, posta, takarékbanktakarékszövetkezet, illetve pénzautomata működik. Ezen felül nagyszámú kis- és nagyvállalkozó szolgáltatása is elérhető mind a helyi lakosok, mind a hozzánk látogató turisták számára: virágüzlet, írószer, fodrász és kozmetikus szalonok, asztalos és kőfaragó műhelyek. A hozzánk látogató turistákat számos minősített falusi szálláshely és helyi ízeket kínáló vendéglátóhely várja egész évben.

A völgyben fekvő település (190 m) lába előtt emelkedik közvetlen a '''[[Kelet-Mecsek|Keleti-Mecsek]]''' megannyi dombsága, melyek mind a négy évszakban remek kirándulási lehetőséggel kecsegtetnek. Mecseknádasd kiemelkedő pontjai délnyugatra fekvő Kecske-hát ''(„Kecske-Höhe”)'' (490 m) és a nyugati szélen lévő Templom-hegy ''(„Kirchenbeg”)'' (410 m). A hegyek közelsége miatt a sajátos, az átlagosnál hűvösebb mikroklíma jellemzi. Érdekesség, hogy a Mecsek felől érkező tisztavízűtiszta vízű Réka-patak (Öreg-patak) szeli ketté a falut, melyben egykoron rákok is éltek.

Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, így tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját és hagyományait mutatja be. A tájház két szorosan egymás mellett elhelyezkedő épületből áll. Az 5. számú épület faoszlopos tornácú, egytraktusos, hosszú, nyeregtetős épület. A tájház kiállítási anyagának jelentős része ebben az épületben került bemutatásra. A kedvező közlekedési és természeti adottságokkal rendelkező település egykoron sok iparost is ide vonzott, és így hamarosan a környék egyik legjelentősebb iparos központja lett. Már 1750 körül kb. száz iparost, például kőfaragót, ácsot, asztalost, kőművest, üvegest, kovácsot, bognárt, kádárt, fazekast, mészárost, péket, takácsot, felcsert, fegyverkovácsot, harangöntőt, stb. vettek számba. 1721 és 1752 között a településen keresztül húzódó Réka-patak vizének felhasználásával 28 [[vízimalom]] működött, melyek száma egészen 1930-ig nem csökkent.<ref>{{Cite web |title=malmok |url=http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/20/20frey.html |work=arch.et.bme.hu |accessdate=2021-06-08}}</ref> Az elsősorban német származású iparos családok körében kialakult jogrend lehetővé tette híressé váló iparos dinasztiák kialakulását, ennek következtében a település lakosságának összetétele egészen a 20. század közepéig állandósult. Ennek a gazdag, napjainkban is tovább élő, kézműves tevékenységnek a legszebb darabjait és emlékeit mutatja be a tájház kiállítása.<ref>{{Cite book |last= |first=Mária, Dezső |title=Száz Magyar Falu – Mecseknádasd |Lantosné Imre, Varhga=}}</ref>

AAz országban ötödikként elkészült, 2015-ben átadott mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény 7 állomáson át mutatja be azokat az elemeket, amelyek a nádasdi lélek ''(„Volksseele”)'' kialakulásához vezettek az elmúlt 300 esztendőben, a 18. századi betelepítéstől napjainkig.<ref name=":1" /> A nádasdi lélek azokat a helyi németségre jellemző érzéseket, hangulatokat, szokásokat, pozitív- és ellenérzéseket összegzi, amelyeket az őket körülvevő természeti elemek és neveltetésük határozza meg.

=== Kézműves söröksörfőzés ===