„Remete-hegyi-kőfülke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
118. sor:
Az 1982-ben megjelent ''Budai-hegység útikalauz'' című kiadványban az van írva, hogy a Remete-hegy oldalában nyíló barlangok nagy tudományos értéket képviselnek. A Remete-szurdokban, de főleg annak É-i oldalában, a Remete-hegy dachsteini mészkövének tektonikus hasadékai mentén sok barlangot hozott létre a hegy fokozatos kiemelkedésével együtt egyre mélyebbre leszálló karsztvíz. Ezek a jelenleg már kivétel nélkül pusztuló, szenilis és eltömődő barlangok a hegyoldalban különböző szintmagasságokban találhatók. A völgytalphoz közel lévők a fiatalabbak, a magasabban húzódók az idősebbek. Ezek a barlangok ugyanis a hegy kiemelkedésével egyre alacsonyabbra szálló karsztvíz akkori szintjét jelzik, amikor keletkeztek az egyes barlangok. 20-nál több barlang van a Remete-szurdokban, amelyek közül csak a nevezetesebbek vannak a könyvben ismertetve.
A Máriaremete határában emelkedő Remete-hegy oldalában van a messziről látható és kis mélységű ''Remetei-kőfülke'' hatalmas bejárata. A [[Remete-barlang (Remeteszőlős)|Remete-barlang]] felett lévő sziklafalban húsznál több kisebb-nagyobb üreg van. A Remete-hegy Remete-szurdok felőli oldala meredek, sziklás és sok barlang található benne. A Budai-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését szemléltető helyszínrajzon látható a Remete-szurdok barlangjainak földrajzi elhelyezkedése. A Remete-szurdok mély és kanyargó völgyében a patak jobb oldali partján haladva feltűnik a fordulóban szemközt a Remete-hegy erdős-sziklás oldala, majd magasan fent felbukkan a ''Remetei-kőfülke'' hatalmas bejárata. (Balra van a kőfejtő által tönkretett hegyoldal, amelynek már megkezdték erdősítését.)
A ''Remetei-kőfülke'' a Remete-szurdok Ny-i végének közelében, a völgy É-i oldalában, a patak szintjétől 54 m-rel magasabban, 338 m tszf. magasságban helyezkedik el. Hatalmas, ív alakú bejáratához, amely a nagykovácsi útról már messziről látszik, köves és meredek ösvényen lehet felkapaszkodni. Az üreg magassága sokkal nagyobb, mint hosszanti kiterjedése, ezért jellegzetes kőfülke. Egy 6 m-es külső teremből és egy hozzá kapcsolódó kb. 4 m-es belső fülkéből áll. Kb. 12 m magas kürtőben folytatódik a külső terem felfelé. Kormos Tivadar 1914. évi ásatása a barlang kitöltésében több tűzhelyréteget fedezett fel, amelyek közül kettőben az égett csontok mellett korongolt cserépedények töredékeire bukkant. Ezek valószínűleg a 14. századból származnak készítési technikájuk és díszítésük alapján. A mélyebb rétegekbe lenyúló ásatásokkal kb. 5000 csontmaradványt tártak fel, leginkább madarak és kisebb emlősök csontjait. A csontokat Lambrecht Kálmán határozta meg. Arra következtettek a csontok alapján a kutatók, hogy a kőfülke magasba nyúló kürtőjében régen ragadozó madarak élhettek, amelyek a környéken lévő erdőkből és a vidék akkor még kiterjedt mocsaraiból hordták be a barlangba zsákmányukat.
| |||