„Karbonlábnyom” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: irodalom: SZIE Bakosné Dr. Böröcz Mária |
Kiegészítés (Az egyes szakterületek karbonlábnyoma), forrás felsorolás rendezése Címke: HTML-sortörés |
||
10. sor:
== A karbonlábnyom számítási módja ==
A '''karbonlábnyom-számítással''' a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO<sub>2</sub>e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.<ref>{{cite web|url=http://real.mtak.hu/34959/1/Bakosne_eletciklus_u.pdf|author=Bakosné dr. Böröcz Mária|title=Az életcikluselemzés módszerének használata és a karbonlábnyom számítás alapjai|accessdate=2021-7-13}}</ref>
Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot.
36. sor:
Termékek karbonlábnyomát ún. [[Életciklus-értékelés|életciklus-elemzés]] (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.
==Az egyes szakterületek karbonlábnyoma==
Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szakterületről származik. A mérések szerint ennek majdnem háromnegyede az energiafelhasználásból ered; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde (ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe, beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet is); a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik. Az egyes szakterületek karbonlábnyomának arányát az alábbi adatok szemléltetik.<ref>{{cite web|url=https://ourworldindata.org/emissions-by-sector|author=Hannah Ritchie, Max Roser|title=Emissions by sector|accessdate=2021-7-13}}</ref><ref group="Jegyzet">A forrásként megadott mű nagyon részletes felsorolást tartalmaz a különböző szakterületek karbonlábnyom-részesedéséről.</ref>
{| class="wikitable" style="margin-left:auto; margin-right:auto; text-align:center;"
|+ Az egyes szakterületek karbonlábnyomának aránya''
! ''Szakterület'' !! ''Karbonlábnyom aránya (%)''
|-
| style="text-align:left"|Energiaipar (villamos- és hőenergia előállítása, szállítása).<br>Benne: energiafelhasználás az iparban (24,2%), szállításban (16,2%), épületekben (17,5%), a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%), egyéb (13,0%)</br>|| 73,2
|-
| style="text-align:left"|Közvetlen ipari folyamatok.<br>Benne: cement- (3,2%), vagyianyag- és petrolkémiai termékek (2,2%) gyártása</br>|| 5,2
|-
| style="text-align:left"|Hulladékok (benne: szennyvíz 1,3%, hulladéklerakók 1,9%) || 3,2
|-
| style="text-align:left"|Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (5,8%-ot képviselő állattenyésztéssel együtt)|| 18,4
|-
|}
==Jegyzet==
<references group="Jegyzet" />
==Források==
<references />
További forrás:
* dr. Fogarassy Csaba (2012): Karbongazdaság
== Kapcsolódó szócikkek ==
48 ⟶ 70 sor:
*[[Életciklus-értékelés]]
{{DEFAULTSORT:Szenlabnyom}}
|