„Szelim-lyuk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
239. sor:
A 2003-ban kiadott ''Magyarország fokozottan védett barlangjai'' című könyv szerint a 4630/8 barlangkataszteri számú ''Szelim-lyuk'' további nevei ''Bánhidai Szelim-barlang'', ''Bánhidai-zsomboly'', ''Eperjes-barlang'', ''Szemi-lyuk'' és ''Szent Vit barlangja''. A Gerecse-vidéken, a Nyugati-Gerecsében, a Komárom-Esztergom megyében lévő Tatabányán helyezkedik el. Tatabánya közelében, a Kő-hegy meredek Ny-i oldalának sziklafalában nyílik a Szelim-lyuk. 289 m [[tengerszint feletti magasság]]ban nyílik a 45 m hosszú, 18 m függőleges kiterjedésű, 14 m magas, 4 m mély és 40 m vízszintes kiterjedésű barlang. A terület egyik legismertebb, őslénytani és régészeti jelentősége, illetve tájképi értéke miatt 1982-től fokozottan védett barlangja. A barlangtól csak 300 m-re található Turul emlékmű és a környező szép, rendbetett parkerdő a kirándulókat vonzza. Rendkívül sokan megtekintik az aránylag könnyen megközelíthető barlangot is.
[[Fájl:Szelim-lyuk 2021.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Szelim-lyuk nyugati bejárata</center>]]
Négy bejárata és két mennyezeti felszakadása van. Az északi bejárat egy 1 m széles és 2 m magas hasadék. A nyugati bejárat egy nagy, 10 m széles és 7,5 m magas sziklakapu, amely a város beépített része felől nézve már messziről látható. A déli bejárat egy szűk, 70 cm átmérőjű lyuk. A délnyugati bejárat, amely egy keskeny sziklapárkányról nyílik, 6 m széles, 3 m magas és boltíves. A barlang egy 45 m hosszú, eleinte 25–27 m széles, beljebb 10–12 m széles, néhány helyen 12–14 m magas, Ny–K irányban elnyúló teremből áll, amelybe a bejáratok vezetnek. Ennek a csarnoknak a középső részén lévő és hegytetőre nyíló felszakadás 7–8 m átmérőjű. Ennek közelében a mennyezeten egy kisebb felboltozódás is van. Az üreget magába foglaló felső triász dachsteini mészkő gyakran 2 m-es vastagságot is elérő padjai az oldalfalakon jól megfigyelhetők. A veszélyes munkaterületként lekerített végponti része kivételével szabadon látogatható.▼
▲Négy bejárata és két mennyezeti felszakadása van. Az északi bejárat egy 1 m széles és 2 m magas hasadék. A nyugati bejárat egy nagy, 10 m széles és 7,5 m magas sziklakapu, amely a város beépített része felől nézve már messziről látható. A déli bejárat egy szűk, 70 cm átmérőjű lyuk. A délnyugati bejárat, amely egy keskeny sziklapárkányról nyílik, 6 m széles, 3 m magas és boltíves. A barlang egy 45 m hosszú, eleinte 25–27 m széles, beljebb 10–12 m széles, néhány helyen 12–14 m magas, Ny–K irányban elnyúló teremből áll, amelybe a bejáratok vezetnek. Ennek a csarnoknak a középső részén lévő és hegytetőre nyíló felszakadás 7–8 m átmérőjű. Ennek közelében a mennyezeten egy kisebb felboltozódás is van. Az üreget magába foglaló felső triász dachsteini mészkő gyakran 2 m-es vastagságot is elérő padjai az oldalfalakon jól megfigyelhetők
A mennyezet egykori beszakadásából és az azt követő bemosódásból származó, kőtörmelékből, löszös agyagból és nagy sziklatömbökből álló omladék képezi a barlang végpontját. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1994-ben bontotta meg ezt az omladékot. A végpont mögött minden bizonnyal vannak még barlangjáratok. Ezeknek a járatoknak a meglétét alátámasztották geofizikai mérések is. A napjainkban is folyó kutatás célja ezeknek a járatoknak a felfedezése. Az omladék jelentős része már el lett távolítva a feltáró munka során és egyben egy új felszakadást is nyitott az egyesület a felszínre. A veszélyes munkaterületként lekerített végponti része kivételével szabadon látogatható.
A 2004-ben megjelent ''Tatabánya történelmi olvasókönyve'' című könyv szerint a környék egyik nevezetessége és a kiadványban két fejezet szól a barlangról. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő ''Szelim-lyuk'' fokozottan védett barlang.
[[Fájl:Szelim-lyuk 001 Bekey Imre Gábor.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>Szelim-lyuk ([[Bekey Imre Gábor]] fényképe)</center>]]
A 2005-ben napvilágot látott ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a ''Szelim-barlang'' a Gerecse hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Tatabánya felett emelkedő Kő-hegy peremén, 289 m [[tengerszint feletti magasság]]ban van a bejárata. A jelentős régészeti lelőhelyhez sok monda kapcsolódik. Triász dachsteini mészkőben keletkezett. Két helyen lyukad a felszínre egyetlen, 45 m hosszú és 18 m magas termének mennyezete. A városra néz a terem két hatalmas ablaka. Kitöltéséből több őskori kultúra eszközleletei mellett a tatárjárás idejéből származó emberi csontok kerültek elő. Ebből a barlangból származik Magyarország legrégebbi, kb. 200 ezer éves olyan lelete, amely az ember jelenlétére utal a legújabb kutatások eredménye szerint. [[Gaál István (geológus)|Gaál István]] szócikkében meg van említve, hogy Gaál István jelentős eredményeket ért el akkor, amikor feltárta a ''Szelim-barlang''ot. Madaras Jenő szócikkében meg van említve, hogy Madaras Jenő előadást tartott 1943. október 3-án a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Szelim-lyuknál rendezett őszi vándorgyűlésén.
| |||