„Szelim-lyuk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
180. sor:
Törzsök (Klotz Ignácz) 1912-ben kiadott könyve szerint nem messze a Turultól van egy hatalmas és gyönyörű barlang. Olyan, mint egy nagy, boltozatos táncterem, felül egy nagy és gömbölyű nyílással. Ez a barlang az úgynevezett ''Szelim lyuka''. A barlang történetét megírta az idős emberek elbeszélése szerint Jankovits János, Vértesszőlős mester-jegyzője 1800-ban. A könyv szerint Jankovits János azt írta feljegyzéseiben, hogy „Pro gratiosissimis Posteris”. Továbbá, hogy a bánhidai szőlők felett való lyuk és üres kősziklából. A török háborúban 7. falubeli népség oda rejtőzött és amikor a szőlők felől most is látható, nagy lyukat berakták az ellenség sehogy nem árthatott nekik, mert a terméskőben hagytak egy hézagot és azon jártak ki és be.
Azonban az történt, hogy azon nép közt egy asszonynak volt egy síró gyereke. Az asszony kiment és amire a folyóhoz érkezett, akkor a Tüskésbe táborozó török hamar elfogta és kivallatta. A törökök megtudták, hogy hol rejtőzködnek, a mostani Vaskaput áttörték és azon Kő nagy rejtekhelynek a tetejét, mint egy szérű, amint most látszik feltörték. Szalmával megtömték és így fojtották meg a benne bújókat. Ezért most is sok az embercsont benne, de 50 évek előtt néhány kocsinyi embercsont addig hevert ott, amíg egy bánhidi özvegy, Oroszlánszkiné a jó keresztény cselekedetek színe alatt egész életében, batyuban a bánhidi csonttartóba hordta azokat. Ezek a 80 és 90 esztendős öregeknek a hiteles tanúbizonyságaiból lettek feljegyezve.▼
[[Fájl:Szelim-bg-upper-Cave.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Szelim-lyuk felső nyílása</center>]]
▲Azonban az történt, hogy azon nép közt egy asszonynak volt egy síró gyereke. Az asszony kiment és amire a folyóhoz érkezett, akkor a Tüskésbe táborozó török hamar elfogta és kivallatta. A törökök megtudták, hogy hol rejtőzködnek, a mostani Vaskaput áttörték és azon Kő nagy rejtekhelynek a tetejét, mint egy szérű, amint most látszik feltörték. Szalmával megtömték és így fojtották meg a benne bújókat. Ezért most is sok az embercsont benne, de 50 évek előtt néhány kocsinyi embercsont addig hevert ott, amíg egy bánhidi özvegy, Oroszlánszkiné a jó keresztény cselekedetek színe alatt egész életében, batyuban a bánhidi csonttartóba hordta azokat. Ezek a 80 és 90 esztendős öregeknek a hiteles tanúbizonyságaiból lettek feljegyezve.
Az 1933. évi ''[[Földrajzi Közlemények]]''ben meg van említve, hogy a Kő-hegy dachsteini mészkőből álló rögének karsztjelensége a híres ''Szelim-lyuk''. A [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|Magyar Barlangkutató Társulat]] 1934. november 27-én tartott választmányi ülésén [[Gaál István (geológus)|Gaál István]] javasolta, hogy a választmány válassza a társulat levelező tagjává Láng József bánhidai főjegyzőt, aki a Szelim-lyuk kiásatását anyagi eszközök előteremtésével lehetővé tette. Kérte, hogy a ''Szelim-barlang'' melletti kis üregnek [[Eszterházy-kőfülke|''Esterházy-kőfülke'']] legyen a neve. A választmány mindkét javaslathoz hozzájárult. A [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|Magyar Barlangkutató Társulat]] 1936. január 28-án tartott választmányi ülésén [[Gaál István (geológus)|Gaál István]] kérte a választmányt, hogy lépjen kapcsolatba a Vértes Turista Egyesülettel amiatt, hogy az egyesület a ''Szelimlyuk'' kiírást változtassa ''Szelim-barlang''ra.
Az 1939. évi ''Barlangvilág''ban megjelent és Kadić Ottokár által írt dolgozat szerint a Bükk hegységben lévő [[Szeleta-barlang]]hoz, [[Balla-barlang]]hoz, [[Herman Ottó-barlang]]hoz, [[Kecske-lyuk (Miskolc)|Kecske-lyukhoz]], [[Három-kúti-barlang]]hoz, [[Istállós-kői-barlang]]hoz, [[Büdös-pest]]hez és [[Puskaporosi-kőfülke|Puskaporosi-kőfülkéhez]] hasonló jelentőségűek a dunántúli barlangok, pl. a Vértes hegységben található ''Szelim-barlang''. Az 1942. évi ''Országjárás''ban megjelent, hogy a Gerecse egyik nevezetes barlangja a bánhidai ''Kőhegy'' oldalában lévő Szelim-lyuk. Az 1948. évi ''[[Hidrológiai Közlöny]]''ben meg van említve, hogy a Dunántúli-középhegységben található magasan elhelyezkedő forrásbarlangi nyílások közül egyik a bánhidai ''Szelimlyuk'' (150 m viszonylagos magasság). Ezek közül sokból ásatások szolgáltattak értékes korjelző őslénytani anyagot (''Szelim-barlang'').▼
[[Fájl:Szelim-lyuk1.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>A barlang belsejének részlete 2020-ban</center>]]
▲Az 1939. évi ''Barlangvilág''ban megjelent és Kadić Ottokár által írt dolgozat szerint a Bükk hegységben lévő [[Szeleta-barlang]]hoz, [[Balla-barlang]]hoz, [[Herman Ottó-barlang]]hoz, [[Kecske-lyuk (Miskolc)|Kecske-lyukhoz]], [[Három-kúti-barlang]]hoz, [[Istállós-kői-barlang]]hoz, [[Büdös-pest]]hez és [[Puskaporosi-kőfülke|Puskaporosi-kőfülkéhez]] hasonló jelentőségűek a dunántúli barlangok, pl. a Vértes hegységben található ''Szelim-barlang''. Az 1942. évi ''Országjárás''ban megjelent, hogy a Gerecse egyik nevezetes barlangja a bánhidai ''Kőhegy'' oldalában lévő Szelim-lyuk. Az 1948. évi ''[[Hidrológiai Közlöny]]''ben meg van említve, hogy a Dunántúli-középhegységben található magasan elhelyezkedő forrásbarlangi nyílások közül egyik a bánhidai ''Szelimlyuk'' (150 m viszonylagos magasság). Ezek közül sokból ásatások szolgáltattak értékes korjelző őslénytani anyagot (''Szelim-barlang'').
Az 1957. évi ''Természetjárás''ban lévő áttekintés szerint a Gerecse hegységben lévő ''Szelimlyuk'' nagyon látogatott barlang. Tatabánya alsó vasútállomástól fél órára, a turul emlékműtől É-ra 500 m-re található. Hatalmas csarnoka és fent nyitott kürtője van. Ősrégészeti szempontból az egyik legjelentősebb magyarországi barlang. Az 1960. évi ''[[Karszt- és Barlangkutatás]]''ban napvilágott látott tanulmányban az van írva, hogy az örvös lemming előfordulása a Tekeres-völgyben nem elszigetelt jelenség, mint a közép-franciaországi lelőhelyeken, mert a Budai-hegységben és a Gerecsében több barlangban, például a ''Szelim-barlang''ban is előfordult a faj. [[Vértes László]] 1965-ben kiadott könyvében szó van arról, hogy a ''Szelim barlang'' egyetlen biztos szeleta-kultúrájú eszközéhez, egy háromszög alakú, szakóca-kaparóra emlékeztető levélkaparóhoz minden szempontból hasonló alakokat a [[Jankovich-barlang]] eszközei között lehet találni. Az 1968. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban publikálva lett, hogy Vértes László 1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Őskőkori Gyűjteményének lett a vezetője és ezután korszerű módszerekkel új ásatásokat irányított a klasszikus paleolitos lelőhelyeken, pl. a Szelim-lyukban.
1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette fénykép-dokumentációját. Az 1975. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] meg van említve, hogy 1975-ben kitöltéséből csontanyag lett gyűjtve, amelyet Lendvay Ákos átadott a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Őslénytani Szakbizottságának. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Gerecse hegységben lévő barlang ''Szelim-lyuk'' néven ''Szelim-barlang'' névváltozattal és a barlanggal foglalkozó 82 irodalmi mű megjelölésével.▼
[[Fájl:Szelim-lyuk2.jpg|bélyegkép|262px|<center>A barlang nyugati bejárata belülről 2020-ban</center>]]
▲1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette fénykép-dokumentációját. Az 1975. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] meg van említve, hogy 1975-ben kitöltéséből csontanyag lett gyűjtve, amelyet Lendvay Ákos átadott a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Őslénytani Szakbizottságának. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Gerecse hegységben lévő barlang ''Szelim-lyuk'' néven ''Szelim-barlang'' névváltozattal és a barlanggal foglalkozó 82 irodalmi mű megjelölésével.
A [[Bertalan Károly]] által írt és 1976-ban befejezett kézirat szerint a Gerecse hegységben, a tatabányai [[Bánhida|Bánhidán]] helyezkedik el a ''Szelim-barlang'', amelynek további nevei ''Eperjes-barlang'' és ''Szemi-lyuk''. A ''Kőhegy'', amelynek másik neve ''Turulhegy'' Ny-i mészkősziklájában, a Turultól É–ÉNy-ra, kb. 240 m-re, kb. 298 m [[tengerszint feletti magasság]]ban, 130 m relatív magasságban nyílik két bejárata és kürtője. 38 m hosszú és 12–14 m széles. A forrásbarlangnak, amely egy nevezetes ősgerinces és ősrégészeti lelőhely van egy tág előcsarnoka, ablaka és kürtője. Az ismertetés 5 irodalmi mű alapján lett írva. Az [[Eszterházy-kőfülke|Eszterházy-kőfülkéről]] szóló részben meg van említve, hogy a kőfülke a Szelim-lyuktól 40–50 m-re D-re található.
1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4600-as (Gerecse hegység) barlangkataszteri területen lévő, tatabányai ''Szelim-lyuk''. Az 1977. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban lévő és [[Gábori Miklós]] által írt összefoglalásban szó van arról, hogy a Dunántúlon lévő lelőhelyek közül a ''Szelim-barlang''ban is új hitelesítő ásatás történt. A publikációban van egy térkép, amelyen a régészetileg kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a ''Szelim-barlang'' földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az összefoglalás angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen ''Szelim Cave'' a barlang neve. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Gerecse hegységben, Tatabányán található barlang ''Szelim-lyuk'' néven.
Az 1980. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű ''Szelim-barlang'' a 4600-as barlangkataszteri területen (Gerecse hegység, Gete) helyezkedik el. A barlangnak 4630/8. a barlangkataszteri száma. Az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT Dokumentációs Bizottsága]] a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. Az 1980. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készült térképen látható a 8-as számmal és ''Szelim-barlang'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a ''Szelim-lyuk''nak 4630/8. a barlangkataszteri száma és már korábban közölve lett a barlangkataszteri száma.▼
[[Fájl:Szelim-barlang-Cave.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>A Szelim-lyuk</center>]]
▲Az 1980. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű ''Szelim-barlang'' a 4600-as barlangkataszteri területen (Gerecse hegység, Gete) helyezkedik el. A barlangnak 4630/8. a barlangkataszteri száma. Az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT Dokumentációs Bizottsága]] a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. Az 1980. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készült térképen látható a 8-as számmal és ''Szelim-barlang'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a ''Szelim-lyuk''nak 4630/8. a barlangkataszteri száma és már korábban közölve lett a barlangkataszteri száma.
1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Gerecse hegységben lévő ''Szelim-lyuk'' fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang [[régészet]]i és [[őslénytan]]i jelentősége, valamint tájképi értéke miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi ''[[MKBT Műsorfüzet]]''ben meg van említve, hogy a Gerecse hegységben található ''Szelim-lyuk'' fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT]] által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve.
| |||