„Szepes vármegye” változatai közötti eltérés

lándzsásnemesek
(osztozik)
(lándzsásnemesek)
Északról [[Ausztria]] [[Galícia]] nevű tartománya, keletről [[Sáros vármegye]], délről [[Abaúj-Torna vármegye|Abaúj-Torna]] és [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont]], nyugatról [[Liptó vármegye]] határolta.
 
== TörténelemTörténelme ==
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2005 júliusából}}
 
A vármegye területe a [[11. század]]ban lakatlan vagy gyéren lakott erdőség volt. A magyar népesség ([[gömörőr]]ök) a [[12. század]]ban kezdett [[Gömör vármegye|Gömörből]] és Tornából betelepülni, majd őket követték a [[szászok]] és a szlávok. Területe eredetileg [[Borsod vármegye]] része volt és a [[12. század]] végén, a [[tornai erdőispánság]] szervezésével párhuzamosan kezdődött a megyeszervezés. Teljesen kiépült királyi [[várszervezet]] és [[várbirtok]] azonban nem jött létre, az első ispánt [[1216]]-ból ismerjük. Végül szilárd királyi vármegyei előzmény nélkül a 13–[[14. század]] fordulóján jött létre a [[nemesi vármegye]].<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
 
[[1412]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] magyar király tizenhárom szepesi várost (Szepesolaszi, Igló, Poprád, Szepesbéla, Durand, Felka, Leibic, Mateóc, Ménhárd Ruszkin, Szepesszombat, Szepesváralja, Sztrázsa) és három várat (Gnézda, Podolin és Lubló) elzálogosított a lengyel királynak. Ezek csak [[1772]]-ben, [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország első felosztásakor]] kerültek vissza Magyarországhoz. Élükön ''sztaroszta'' ([[kormányzó]]) állt, aki nem avatkozott belső életükbe.<ref>{{Cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1412_november_8_zsigmond_elzalogositja_a_szepesi_varosokat/ |title=1412. november 8. {{!}} Zsigmond elzálogosítja a szepesi városokat |accessdate=2021-05-22}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/T/tizenh%C3%A1rom%20szepesi%20v%C3%A1ros.html |title=tizenhárom szepesi város |accessdate=2021-05-22}}</ref>
 
Az [[Oszmán Birodalom|törökök]] támadása nem érintette a területet. Lengyelország területeLengyelországot 1655 és 1660, majd 1700 és 1709 között svédmegszállták megszállás alatta voltsvédek, de a svédSzepesség seregekhatárát egyik esetben sem merteklépték aát, Szepességhogy területérene lépni,kockáztassanak nehogyegy [[Bécs|Béccsel]]háborút isa háborút kockáztassanakHabsburgokkal.
 
[[Fájl:PolskySpis-hu.svg|bélyegkép|balra|160px|Az 1920-ban Lengyelországhoz csatolt terület]]
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]]tól eltekintve történelme viszonylag békés volt. Területét [[1918]]-ban elfoglalta a csehszlovák hadsereg, majd [[1920]]-tól hivatalosan is a [[Csehszlovákia|Csehszlovák Köztársaság]] része lett, eltekintve néhány északnyugati falvától, melyeket Lengyelországhoz csatoltak: [[Dercsény]], [[Feketebérc]], [[Frigyesvágása]], [[Szepesgyörke]], [[Bélakorompa]], [[Kislápos]], [[Alsólápos]], [[Felsőlápos]], [[Nedec]], [[Újbéla]], [[Répásfalu]], [[Újterebes]]. A nagyobb rész [[második világháború]] idején a független [[Szlovákia]] része volt, az [[Bécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette területét.
amelyeket Lengyelországhoz csatoltak. Az [[bécsi döntések|I. bécsi döntés]] területét nem érintette; a nagyobbik rész a [[második világháború]] idején a formailag független [[Szlovákia]] bábállam része volt.
Később az újra létrejött Csehszlovákia, majd az [[1993]]-tól független [[Szlovákia]] [[Eperjesi kerület]]ének része. Északi, [[Lengyelország]]hoz csatolt kis körzete a [[Kis-lengyelországi vajdaság]]hoz tartozik.
 
Később az újra létrejött Csehszlovákia, majd az [[1993]]-tól független [[Szlovákia]] [[Eperjesi kerület]]ének része lett. Északi, [[Lengyelország]]hoz csatolt kis körzete a [[Kis-lengyelországi vajdaság]]hoz tartozik.
 
== Lakossága ==
Az [[avarok]] bejövetele előtt [[kelták]], majd [[szlávok]] telepedtek le itt; a terület gyéren lakott maradt. A [[honfoglalás]] után a korábban letelepültek utódaiból [[szolgálónépek]] lettek.
 
=== Lándzsásnemesek ===
 
A magyar népesség első csoportjaként az eredetileg gömörőröknek nevezett határőrök a [[12. század]]ban kezdtek áttelepülni ige [[Gömör vármegye|Gömör]] és kisebbrészt [[Torna vármegye|Torna]] vármegyéből.
 
{{fő|lándzsásnemesek}}
 
=== A szepesi szászok ===
 
[[Fájl:Slovakia Spis.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Szepes vármegye fekvése a mai [[Szlovákia|Szlovákián]] belül]]
{{bővebben|Cipszerek}}
A [[12. század|12]]–[[13. század]]ban [[szász]]ol lakosság telepedetttelepedtek le a vármegyében[[Felvidék]]en. Legelső csoportjuk még III. Béla király uralkodása idején, az 1180-as években érkezett. Mindenesetre,; Késmárkon 1190-ben már jelen voltak. A Szepesség német ''Zips'' elnevezése alapján ''cipszereknek'' nevezett szászok a középkori vármegye legjelentősebb gazdasági és kulturális szereplői voltak. A betelepített szászok vezetője ''Arnold'', a ''Görgey-család'' első ismert őse, kinek ''Arnold'' nevezetű fia töltötte be a [[főispán]]i tisztet. A [[tatárjárás]] idején az ő ''Jordan'' nevezetű fia menekítette Szepesség lakosságát a hegyekbe.<ref>[[Bánó Attila]]: Régi magyar családok</ref> Miután a tartományurak ellen harcoló [[I. Károly magyar király|I. Károly]] hadait [[1312]]-ben az Amadék és [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] serege a Szepességbe szorította, a szepesi szászok a király mellé álltak, s az oldalán harcoltak a [[Rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. A szászok letelepedésük kezdete óta érvényes kiváltságait I. Károly [[1317]]-ben megerősítette, mely szerint saját törvényeik és hatalmi szerveik felett a vármegye főispánja csak névleges hatalmat gyakorolt. [[14. század]]i fénykorukban a 24 város szövetséget hozott létre. A [[15. század]] közepén [[Jiskra János|Jiskra]] rablóhadjáratai pusztítottak a térségben. A [[16. század]] közepétől kezdődően a szászok többsége a németországi reformáció hatására felvette az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallást. A [[17. század]]ban az egyre növekvő gazdasági terhek és az [[ellenreformáció]] hatására kezdetét vette a német lakosság elköltözése, s helyükre [[Szlovákok|szlovák]] telepesek érkeztek. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] támogatására cipszer ezredet hoztak létre. Fennmaradt kiváltságaikat [[II. József magyar király|II. József]] rendeletei és az 1876. évi közigazgatási reform teljesen felszámolták.<ref>Beluszky Tamás írása a Múltunk Emlékei 2006 augusztusi lapszámában.</ref>[[Fájl:Zdiar1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Zsgyár]] falu a [[Bélai-havasok]] lábánál]]
 
== Lakosság ==
[[Fájl:Zdiar1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Zsgyár]] falu a [[Bélai-havasok]] lábánál]]
A vármegye lakossága [[1891]]-ben 163 291 lakos volt, ebből:
* 93 214 (57,1%) [[Szlovákok|szlovák]]