„Szepes vármegye” változatai közötti eltérés

A vármegye területe a [[11. század]]ban lakatlan vagy gyéren lakott erdőség volt. A, majd őket követték a [[szászok]] és a szlávok. Területe eredetileg [[Borsod vármegye]] része volt és a [[12. század]] végén, a [[tornai erdőispánság]] szervezésével párhuzamosan kezdődött a megyeszervezés. Teljesen kiépült királyi [[várszervezet]] és [[várbirtok]] azonban nem jött létre, az első ispánt [[1216]]-ból ismerjük. VégülA terület késői betelepítése miatt a vármegyében kevés nemes élt, ráadásul többségük német (szász) volt, tehát hatalmi ambícióit nem annyira egy nemesi megyében, mint inkább a cipszer közösségben kívánta kiélni (Kristó, p. 50.) A nemesi megye tisztségei közül a '''curialis comes''' 1248-ban, az alispán 1294-ben jelent meg, de szilárd királyi vármegyei előzmény nélkülhíján a 13–[[14. század]] fordulóján jött létre a [[nemesi vármegye]] jött létre.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> Ennek kialakulását 1301-től számolhatjuk, amikor [[Aba Amadé]] lett a főispán (Kristó, p.50.)

A [[12. század|12]]–[[13. század]]ban [[szász]]ol telepedtek le a [[Felvidék]]en. Legelső csoportjuk még III. Béla király uralkodása idején, az 1180-as években érkezett; Késmárkon 1190-ben már jelen voltak. A Szepesség német ''Zips'' elnevezése alapján ''cipszereknek'' nevezett szászok a középkori vármegye legjelentősebb gazdasági és kulturális szereplői voltak. A betelepített szászok vezetője ''Arnold'', a ''Görgey-család'' első ismert őse, kinek ''Arnold'' nevezetű fia töltötte be a [[főispán]]i tisztet. A [[tatárjárás]] idején az ő ''Jordan'' nevezetű fia menekítette Szepesség lakosságát a hegyekbe.<ref>[[Bánó Attila]]: Régi magyar családok</ref>

Miután a tartományurak ellen harcoló [[I. Károly magyar király|I. Károly]] hadait [[1312]]-ben az AmadékAbák és [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] serege a Szepességbe szorította, a szepesi szászok a király mellé álltak, sés az ő oldalán harcoltak a [[Rozgonyirozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. A szászok letelepedésük kezdete óta érvényes kiváltságait I. Károly [[1317]]-ben megerősítette, mely szerint saját törvényeik és hatalmi szerveik felett a vármegye főispánja csak névleges hatalmat gyakorolt.
[[14. század]]i fénykorukban a 24 város szövetséget hozott létre. A [[15. század]] közepén [[Jiskra János|Jiskra]] rablóhadjáratai pusztítottak a térségben. A [[16. század]] közepétől kezdődően a szászok többsége a németországi reformáció hatására felvette az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallást. A [[17. század]]ban az egyre növekvő gazdasági terhek és az [[ellenreformáció]] hatására kezdetét vette a német lakosság elköltözésekezdett elköltözni, sés helyükre [[Szlovákokszlovákok|szlovákszlovákok]] telepesektelepültek érkeztekbe. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] támogatására cipszer ezredet hoztak létre.

Fennmaradt kiváltságaikat [[II. József magyar király|II. József]] rendeletei és az 1876. évi közigazgatási reform teljesen felszámolták.<ref>Beluszky Tamás írása a Múltunk Emlékei 2006 augusztusi lapszámában.</ref>[[Fájl:Zdiar1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Zsgyár]] falu a [[Bélai-havasok]] lábánál]]

* 93 214 (57,1%) [[Szlovákokszlovákok|szlovák]]

* 44 958 (27,5%) [[Németeknémetek|német]]

* 17 518 (10,7%) [[Ruszinokruszinok|ruszin]]

* 4 999 (3,1%) [[Magyarokmagyarok|magyar]]

* 56,1% [[Szlovákokszlovákok|szlovák]]

* 22,2% [[Németeknémetek|német]]

* 10,8% [[Magyarokmagyarok|magyar]]

* 7,1% [[Ruszinokruszinok|ruszin]]