„Szepes vármegye” változatai közötti eltérés

Ennek kialakulását 1301-től számolhatjuk
(lándzsásnemesek)
(Ennek kialakulását 1301-től számolhatjuk)
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2005 júliusából}}
 
A vármegye területe a [[11. század]]ban lakatlan vagy gyéren lakott erdőség volt. A, majd őket követték a [[szászok]] és a szlávok. Területe eredetileg [[Borsod vármegye]] része volt és a [[12. század]] végén, a [[tornai erdőispánság]] szervezésével párhuzamosan kezdődött a megyeszervezés. Teljesen kiépült királyi [[várszervezet]] és [[várbirtok]] azonban nem jött létre, az első ispánt [[1216]]-ból ismerjük. VégülA terület késői betelepítése miatt a vármegyében kevés nemes élt, ráadásul többségük német (szász) volt, tehát hatalmi ambícióit nem annyira egy nemesi megyében, mint inkább a cipszer közösségben kívánta kiélni (Kristó, p. 50.) A nemesi megye tisztségei közül a '''curialis comes''' 1248-ban, az alispán 1294-ben jelent meg, de szilárd királyi vármegyei előzmény nélkülhíján a 13–[[14. század]] fordulóján jött létre a [[nemesi vármegye]] jött létre.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> Ennek kialakulását 1301-től számolhatjuk, amikor [[Aba Amadé]] lett a főispán (Kristó, p.50.)
 
[[1412]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] magyar király tizenhárom szepesi várost (Szepesolaszi, Igló, Poprád, Szepesbéla, Durand, Felka, Leibic, Mateóc, Ménhárd Ruszkin, Szepesszombat, Szepesváralja, Sztrázsa) és három várat (Gnézda, Podolin és Lubló) elzálogosított a lengyel királynak. Ezek csak [[1772]]-ben, [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország első felosztásakor]] kerültek vissza Magyarországhoz. Élükön ''sztaroszta'' ([[kormányzó]]) állt, aki nem avatkozott belső életükbe.<ref>{{Cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1412_november_8_zsigmond_elzalogositja_a_szepesi_varosokat/ |title=1412. november 8. {{!}} Zsigmond elzálogosítja a szepesi városokat |accessdate=2021-05-22}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/T/tizenh%C3%A1rom%20szepesi%20v%C3%A1ros.html |title=tizenhárom szepesi város |accessdate=2021-05-22}}</ref>
[[Fájl:Slovakia Spis.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Szepes vármegye fekvése a mai [[Szlovákia|Szlovákián]] belül]]
{{bővebben|Cipszerek}}
A [[12. század|12]]–[[13. század]]ban [[szász]]ol telepedtek le a [[Felvidék]]en. Legelső csoportjuk még III. Béla király uralkodása idején, az 1180-as években érkezett; Késmárkon 1190-ben már jelen voltak. A Szepesség német ''Zips'' elnevezése alapján ''cipszereknek'' nevezett szászok a középkori vármegye legjelentősebb gazdasági és kulturális szereplői voltak. A betelepített szászok vezetője ''Arnold'', a ''Görgey-család'' első ismert őse, kinek ''Arnold'' nevezetű fia töltötte be a [[főispán]]i tisztet. A [[tatárjárás]] idején az ő ''Jordan'' nevezetű fia menekítette Szepesség lakosságát a hegyekbe.<ref>[[Bánó Attila]]: Régi magyar családok</ref> Miután a tartományurak ellen harcoló [[I. Károly magyar király|I. Károly]] hadait [[1312]]-ben az Amadék és [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] serege a Szepességbe szorította, a szepesi szászok a király mellé álltak, s az oldalán harcoltak a [[Rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. A szászok letelepedésük kezdete óta érvényes kiváltságait I. Károly [[1317]]-ben megerősítette, mely szerint saját törvényeik és hatalmi szerveik felett a vármegye főispánja csak névleges hatalmat gyakorolt. [[14. század]]i fénykorukban a 24 város szövetséget hozott létre. A [[15. század]] közepén [[Jiskra János|Jiskra]] rablóhadjáratai pusztítottak a térségben. A [[16. század]] közepétől kezdődően a szászok többsége a németországi reformáció hatására felvette az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallást. A [[17. század]]ban az egyre növekvő gazdasági terhek és az [[ellenreformáció]] hatására kezdetét vette a német lakosság elköltözése, s helyükre [[Szlovákok|szlovák]] telepesek érkeztek. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] támogatására cipszer ezredet hoztak létre. Fennmaradt kiváltságaikat [[II. József magyar király|II. József]] rendeletei és az 1876. évi közigazgatási reform teljesen felszámolták.<ref>Beluszky Tamás írása a Múltunk Emlékei 2006 augusztusi lapszámában.</ref>[[Fájl:Zdiar1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Zsgyár]] falu a [[Bélai-havasok]] lábánál]]
 
Miután a tartományurak ellen harcoló [[I. Károly magyar király|I. Károly]] hadait [[1312]]-ben az Abák és [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] serege a Szepességbe szorította, a szepesi szászok a király mellé álltak, és az ő oldalán harcoltak a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. A szászok letelepedésük kezdete óta érvényes kiváltságait I. Károly [[1317]]-ben megerősítette, mely szerint saját törvényeik és hatalmi szerveik felett a vármegye főispánja csak névleges hatalmat gyakorolt.
[[14. század]]i fénykorukban a 24 város szövetséget hozott létre. A [[15. század]] közepén [[Jiskra János|Jiskra]] rablóhadjáratai pusztítottak a térségben. A [[16. század]] közepétől a szászok többsége a németországi reformáció hatására felvette az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallást. A [[17. század]]ban az egyre növekvő gazdasági terhek és az [[ellenreformáció]] hatására a német lakosság kezdett elköltözni, és helyükre [[szlovákok|szlovákok]] települtek be.
 
Fennmaradt kiváltságaikat [[II. József magyar király|II. József]] rendeletei és az 1876. évi közigazgatási reform teljesen felszámolták.<ref>Beluszky Tamás írása a Múltunk Emlékei 2006 augusztusi lapszámában.</ref>[[Fájl:Zdiar1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Zsgyár]] falu a [[Bélai-havasok]] lábánál]]
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] támogatására cipszer ezredet hoztak létre.
A vármegye lakossága [[1891]]-ben 163 291 lakos volt, ebből:
* 93 214 (57,1%) [[Szlovákokszlovákok|szlovák]]
* 44 958 (27,5%) [[Németeknémetek|német]]
* 17 518 (10,7%) [[Ruszinokruszinok|ruszin]]
* 4 999 (3,1%) [[Magyarokmagyarok|magyar]]
* 2 602 egyéb
 
A vármegye lakossága [[1910]]-ben 172 867 lakos volt, ebből:
* 56,1% [[Szlovákokszlovákok|szlovák]]
* 22,2% [[Németeknémetek|német]]
* 10,8% [[Magyarokmagyarok|magyar]]
* 7,1% [[Ruszinokruszinok|ruszin]]
 
== Közigazgatása ==
=== Járásai ===
A vármegyét a 19. század közepéig négy járásra osztották. Ez a felosztás a megyét tagoló hegyláncokhoz, illetve folyóvölgyekhez igazodott. A négy járás északról délre:
* a ''Magurai'' (a [[Szepesi-Magura|Szepesi-Magurán]] túl, a [[Dunajec]] völgyében),
 
* a ''Kárpátaljai'' (a Magura, a [[Magas-Tátra]] és a [[Lőcsei-hegység]] között, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] völgyében),
 
* a ''Lőcsei'' (a Lőcsei-hegységtől délre, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] völgyében) és
== Közigazgatás ==
* a ''Hegyi'' (később ''Bányai'', a [[Gölnic]] völgyében)
=== Járási beosztás ===
Szepes vármegye a 19. század közepéig megőrizte négyes járási felosztását. A négy járás a megyét tagoló hegyláncok, illetve a köztük elterülő folyóvölgyek természeti tájaihoz igazodott, és északról délre a ''Magurai'' (a [[Szepesi-Magura|Szepesi-Magurán]] túl, a [[Dunajec]] völgyében), a ''Kárpátaljai'' (a Magura, a [[Magas-Tátra]] és a [[Lőcsei-hegység]] között, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] völgyében), a ''Lőcsei'' (a Lőcsei-hegységtől délre, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] völgyében) és a ''Hegyi'' (később ''Bányai'', a [[Gölnic]] völgyében) elnevezést viselte.
 
volt.
A [[kiegyezés]] utáni években a járások száma kettővel nőtt: a Kárpátaljai járás keleti és nyugati fele ''Poprádvölgyi'' és ''Tátrai'' járásként élt tovább, a Lőcsei járás nyugati feléből pedig megalakult a ''Hernádvölgyi''.