„Széth” változatai közötti eltérés

Állatfejű alakban ábrázolt istenség (az állatfaj nem azonosítható, leginkább [[földimalac]]ra hasonlít), a görögök [[Tüphón]]nal azonosították. Rendszerint emberalakban, de azonosítatlan állat (feltehetőleg [[sakál]], [[sivatagi róka]], [[Háziszamár|szamár]], vagy [[földimalac]]) fejével jelenítették meg, egyenes farokkal, azonban előfordul tisztán állatalakban is (ami egyetlen ismert állattal sem azonosítható). [[Oryx]], [[sertés]], [[vaddisznó]], [[víziló]] és [[krokodil]] képében is megjelent. Születésének napja, a harmadik epagomenális nap szerencsétlen napnak számított az egyiptomi naptárban. Születésének helye a vallási szövegek szerint az Ombosz-Nagada régió Felső-Egyiptomban. A [[piramisszövegek]] 205. mondása szerint úgy jött a világra, hogy durván kihasította magát anyja, Nut testéből. Eredetileg a sivatag istene volt, akit hamar a zűrzavarral és a pusztítással kapcsoltak össze. Széth az egyiptomi mitológiában a „''szükséges rossz''”, az ellenpont, ami nélkül a jó sem létezhetne, emiatt tisztelték. Azzal, hogy Oziriszt megölte, a gonoszság és káosz megtestesítőjévé vált, harciassága és ereje révén mégis Egyiptom egyik védőistene lett, akinek segítségét [[Ré]] [[napisten]] is igénybe vette az [[Apóphisz]] elleni harcban.

A [[Egyiptomi Középbirodalom|Középbirodalom]] időszakában a királyi hatalom oltalmazójának tartották. Kultuszának csúcspontját a XIX-XX. dinasztia kora jelenti, később mitológiai jelentősége háttérbe szorult, és régebbi ábrázolásait szándékosan tönkretették. Fő kultuszhelyei [[Ombosz]], [[Avarisz]], [[Per-Ramszesz]] és a Nyugati-sivatag oázisai voltak.