„Apollo–7” változatai közötti eltérés

Az Apollo–7 startjának idején már nem is igazán a holdűrhajó első kipróbálás volt a fontos téma, a [[NASA]] sokkal messzebbre tekintett. Az [[űrverseny]] tovább dübörgött, ám az 1967-es katasztrófák – az [[Apollo–1]] tüze, majd a [[Szojuz–1]] lezuhanása – mindkét programot visszavetette, az volt a nagy kérdés, hogy ki lábal ki előbb a katasztrófák ásta gödörből. A [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] értesülései szerint a szovjetek is jó úton jártak és egy decemberi holdrepülést tűztek ki célul. A hírszerzés értesüléseit az is alátámasztottakalátámasztotta, hogy sorra startoltak a Hold felé a [[Zond-program|Zond űrhajók]] (a Szojuz űrhajók ember nélküli automata változatai) és éppen az Apollo–7 repülése közben, [[1968]]. [[október 26.|október 26]]-án startolt el a [[Szojuz–3]] űrhajóval [[Georgij Tyimofejevics Beregovoj|Georgij Beregovoj]] űrhajós és bár a küldetés bizonyos tekintetben félsikert hozott – a személyzet nélküli [[Szojuz–2]] űrhajóval kellett volna randevúznia és dokkolnia, de a dokkolás nem sikerült –, az új Szojuz űrhajó berepülése sikerrel járt, űrhajó tekintetében az oroszok is készen álltak a Hold elérésére. Ebben a közegben George Low agyából pattant ki az a mesterterv, hogy elvileg terveznek egy E-jelű küldetést a harmadik úton, amely jelentős magasságemelés után a holdi visszatérést szimulálná, de a magasságemelésnek mindegy, hogy csak szimulálja a holdi sebességet, vagy el is jut a [[Hold]]ig és onnan tér vissza.<ref name="Űrv_Ap8_1">{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/az_apollo_holdprogram/20031220_utazas_a_hold_korul_35_eve_startolt_az_apollo8_1resz|title=Utazás a Hold körül: 35 éve startolt az Apollo-8 (1. rész)|author=Dancsó Béla|publisher=Űrvilág.hu|language=magyar|accessdate=2020-02-04}}</ref>