„Asztrahányi Kánság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró változtatások AWB |
|||
27. sor:
| uralkodó =
}}
Az '''Asztrahányi Kánság''' vagy '''Haszitarháni Kánság''' nomád [[
A kánság alapítója és első kánja Kücsük Mohamed. A kánság még több mint három és félévtizedig elismerte legfőbb urának az Arany Horda nagykánját. A kánságot [[1556]]-ban leigázta [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]].
42. sor:
== A kánság története ==
A kánság történelméről kevés és pontatlan írásos forrás maradt fenn. A regnáló kánok uralkodásának időpontjai is sok esetben homályosak és tisztázatlanok. A történelmi adatok javarésze kimerül az egyes háborúkról, utazásokról és diplomáciai megbízásokról szóló feljegyzésekben. Ráadásul a kánság fővárosa Asztrahán, amit a tatárok eredetileg ''Haszitárhán''-nak neveztek, mintegy 12
A kánság első évtizedei is teljesen bizonytalanok. Az Arany Horda még hivatalosan [[1502]]-ig fennállott, ezért nem ismeretes, hogy az Asztrahányi Kánság mikor vált [[de facto]] függetlenné, milyen volt az első kánok befolyása, kikkel történt a hatalommegosztás, stb. Nagyon valószínű azonban, hogy a kánság számított a térség legfőbb rabszolgapiacának a korszakban.
50. sor:
Rettegett Iván uralkodása alatt már egyre határozottabb expanziós politika folyt keleti és déli irányba a tatár fejedelemségek rovására. [[1552]]-ben a cár [[Kazany elfoglalása|le is igázta Kazanyt]]. Az orosz sikerek miatt Jamgurcsi asztrahányi kán megpróbált [[Moszkva]] felé orientálódni. Végül meggondolta magát és szakított ezzel a politikával. Ehelyett a Krími Kánsággal illetve a Nogaji Hordával törekedett szorosabb szövetségre, előbbiek esetében az [[Oszmán Birodalom]]mal is próbált érintkezésbe lépni, mivel a [[Krími kánok listája|krími kán]] a [[Oszmán uralkodók listája|török szultán]] hűbérese volt.
Rettegett Iván ekkor 30 ezer fős sereggel hadjáratot intézett Asztrahány ellen és Jamgurcsi helyébe Dervis Alit ültette. Ali ellenben a krímiekkel (és a [[törökök
Asztrahán elfoglalása már sérteni kezdte az [[Oszmán Birodalom]] érdekeit, főleg mert Oroszország egyre közelebb került a [[Fekete-tenger]]hez. [[II. Szelim oszmán szultán]] épp ezért [[1569]]-ben sereget küldött a régi kánság területére, hogy kiűzze az oroszokat és egy csatornát építsen ki, amely a [[Don]] folyót kötötte volna össze a Volgával, így az Oszmán Birodalom kiterjeszthette volna uralmát a Kaszpi-tengerig. Az [[Orosz–török háború (1568–70)|orosz–török háború]] viszont katasztrofális vereséggel végződött Szelim számára.
| |||