„Hunkár Antal” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A római katolikus nemesi származású hajdenczi Hunkár családnak a sarja. Apja Hunkár Mihály, földbirtokos, anyja, Meyer Johanna.<ref name="hunkárantalkeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VCH1-KJX|title=familysearch.org Hunkár Antal római katolikus keresztelóje}}</ref>
 
[[1836]]. [[december 8.|december 8]]-án este a hires-hirdhedt [[betyár]] [[Sobri Jóska]] Hunkár Antalt, a híres ezredest fosztotta ki. Veszprém megye északi részén volt a szolgagyőri kastély, ahol lakott Hunkár Antal. A banda előbb a cselédséget fogta el, összekötözte, és a pincébe dugta. Amikor így minden út biztosítva volt, Sobri megrohanta a ház urát. Mindent összeszedett, ami a kastélyban volt. Hunkár ezredes alaposan felháborodott a történteken. Másnap befogatott és egyenesen Becsbe[[Bécs]]be ment panaszra, [[V. Ferdinánd magyar királyhozkirály]]hoz, majd József nádorhoz fordult. Kemény hangon, katonásan követelte, hogy az ország védje meg őt, nemes embert a betyároktól. A császárnál tett panasznak csakhamar foganatja lett: kilenc dunántúli vármegyéből valóságos hadsereget indítottak Sobriék kézre kerítésére, és el is fogták.<ref>Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)1964-01-17 / 13. szám</ref>
 
Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Hunkár Antal Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, [[1848]]-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. [[1849]]. [[január 25.]]-től [[február 12.]]-ig bácskai kormánybiztos, [[május 8.]]-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. [[1861]]-ben a határozati párt képviselője volt.<ref>Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)</ref>