„Sétatér (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr
kék
24. sor:
A [[kolozsvár]]i '''Sétatér''' ([[román nyelv|románul]] ''Parcul Central'') a város központjában, a [[Kis-Szamos]] partján elterülő [[park]], amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel. Területe mintegy 13 hektár. [[Vadgesztenye|Gesztenyefái]] több mint száz évesek.
 
A [[19. század]] elején a terület még [[mocsár|mocsaras]] volt, amelyet ''Hangyás-berek'' néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek [[bor (ital)|bor]]t, [[sör]]t, [[mézsörMead (ital)#Mézsör|méhsört]], [[égetett szesz]]t és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az [[1830-as évek]] elején nyílt meg, kezdetben ''Népkert''nek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]]) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette [[Kagerbauer Antal]] a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet [[Stöger Béla]], a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.
 
1865. szeptember 2-án [[Haller Károly]] kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a [[Zimmermann Henrik]] tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színháznak]]). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a [[Pákey Lajos]] tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.