|
A huszadik századtól a muszlim világban a hagyományos törvényeket széles körben felváltották az európai minták által inspirált törvények,{{sfn|Vikør|2014}}{{sfn|Otto|2008|p=19}} így a bírósági eljárásokat és a jogi oktatást igyekeztek az európai gyakorlathoz igazítani.{{sfn|Vikør|2014}} Bár a legtöbb muszlim többségű állam alkotmánya tartalmaz utalásokat a saríára, annak klasszikus szabályait nagyrészt csak a kisebb közösségi, családi együttélés körében alkalmazták.{{sfn|Vikør|2014}} A muszlim jogalkotók az erre vonatkozó joggyakorlatot is igyekeztek modernizálni anélkül, hogy feladták volna a saría hagyományos elveit.{{sfn|Vikør|2014}}{{sfn|Mayer|2009}} A 20. század végének iszlám megújulási mozgalmai magával hozták az [[Iszlamizmus|iszlamista mozgalmak]] törekvéseit az ősi törvények teljes körű végrehajtására, beleértve a testi fenyítések (hudúd) különböző formáit, például a megkövezést.{{sfn|Vikør|2014}}{{sfn|Mayer|2009}} Egyes esetekben ez tradicionalista jogi reformot eredményezett, míg más országokban a saría jogi újraértelmezését hozta.{{sfn|Vikør|2014}}{{sfn|Mayer|2009}}{{sfn|Rabb|2009d}} Néhány muszlim ország elismeri a saría alapú közösségi törvények alkalmazását muszlim lakosságuk számára,{{sfn|Otto|2008|pp=18–20}}<ref>Stahnke, Tad and Robert C. Blitt (2005), "The Religion-State Relationship and the Right to Freedom of Religion or Belief: A Comparative Textual Analysis of the Constitutions of Predominantly Muslim Countries." Georgetown Journal of International Law, volume 36, issue 4; also see [http://www.law.emory.edu/ifl/index2.html Sharia Law profile by Country] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20140116095035/http://www.law.emory.edu/ifl/index2.html |date=16 January 2014 }}, Emory University (2011)</ref> így a saría továbbra is hatással van a magán- és közélet más aspektusaira is.
A saría szerepe világszerte vitatott témává vált.{{sfn|Vikør|2014}} A saría alapú törvények bevezetése a muszlim közösségek között feszültséget, erőszakot váltott ki például Nigériában.,<ref>Staff (3 January 2003). [http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/2632939.stm "Analysis: Nigeria's Sharia Split"] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20180712223709/http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/2632939.stm |date=12 July 2018 }}. [[BBC News]]. Retrieved 19 September 2011. "Thousands of people have been killed in fighting between Christians and Muslims following the introduction of sharia punishments in northern Nigerian states over the past three years [...] human rights' groups have complained that these religious laws are archaic and unjust, and create an atmosphere of intimidation against Christians – even though they are not subject to the Sharia.".</ref><ref>Harnischfeger, Johannes (2008).<br />{{•}}p. 16. "When the Governor of Kaduna announced the introduction of Sharia, although non-Muslims form almost half of the population, violence erupted, leaving more than 1,000 people dead."<br />{{•}} p. 189. "When a violent confrontation loomed in February 200, because the strong Christian minority in Kaduna was unwilling to accept the proposed sharia law, the sultan and his delegation of 18 emirs went to see the governor and insisted on the passage of the bill."</ref>, és hozzájárulhatott Szudán felbomlásához is.{{sfn|Vikør|2014}} Észak-Amerikában egyes joghatóságok betiltották, vagy korlátozták a saría alkalmazását.<ref name=thomas>{{cite book |last=Thomas |first=Jeffrey L. |title=Scapegoating Islam: Intolerance, Security, and the American Muslim |date=2015 |publisher=ABC-CLIO |url=https://books.google.com/books?id=5Q-FCgAAQBAJ&pg=PA83 |pages=83–86 |isbn=978-1440831003 |access-date=13 January 2017 |archive-url=https://web.archive.org/web/20161213022551/https://books.google.com/books?id=5Q-FCgAAQBAJ&pg=PA83 |archive-date=13 December 2016 |url-status=live }}</ref> Folyamatos viták folynak arról, hogy a saría összeegyeztethető-e a demokráciával, az emberi jogokkal, a gondolatszabadsággal, a nők jogaival, az [[LMBT]] jogokkal és néhány nyugati üzleti modellel, például a bankolással.<ref name=naim96>{{cite book |first1=Abdullahi A |last1=An-Na'im |chapter=Islamic Foundations of Religious Human Rights |chapter-url={{Google books|aqyWwF5YA1gC |page=337 |plainurl=yes}} |title=Religious Human Rights in Global Perspective: Religious Perspectives |pages=337–59 |editor1-first=John |editor1-last=Witte |editor2-first=Johan D. |editor2-last=van der Vyver |year=1996 |isbn=978-9041101792 }}</ref><ref name=hajjar2004>{{cite journal |last1=Hajjar |first1=Lisa |title=Religion, State Power, and Domestic Violence in Muslim Societies: A Framework for Comparative Analysis |journal=Law & Social Inquiry |volume=29 |issue=1 |year=2004 |pages=1–38 |jstor=4092696 |doi=10.1111/j.1747-4469.2004.tb00329.x|s2cid=145681085 }}</ref><ref>Al-Suwaidi, J. (1995). ''Arab and western conceptions of democracy; in Democracy, war, and peace in the Middle East'' (Editors: David Garnham, Mark A. Tessler), Indiana University Press, see Chapters 5 and 6; {{ISBN|978-0253209399}}</ref>
== Etimológia ==
|
