„Anna fürdő (Szeged)” változatai közötti eltérés

| név = Anna fürdő

| más név = Gőzfürdő

| becenév =

| korábbi nevek =

| cím =

| építés éve = [[1896]]

| megnyitás =

| rekonstrukciók évei =

| lebontás éve =

| lebontás oka =

| stílus = [[eklektika]]

| felhasznált anyagok =

| védettség = műemlék

| tervező = [[Láng Adolf]] és [[Steinhardt Antal]]

| építész =

| vállalkozó =

| kivitelező =

| építési költség =

| felhasználási terület =

| tulajdonos =

| bérlő =

| magassága =

| tető magassága =

| torony magassága =

| alaprajz =

| alapterület =

| teljes terület =

| hosszúsága =

| szélessége =

| emeletek száma =

| liftek száma =

| különlegességek =

| pozíciós térkép = Szeged

| szélesség = É

| szélességi fok = 46.255897

| szélességi ívperc =

| hosszúság = K

| hosszúsági fok = 20.149553

| hosszúsági ívperc =

| szöveg pozíciója =

| képméret =

| nevezetességei =

Az '''Anna fürdő''' (régebbi, ma is használt nevén ''Gőzfürdő'') egy a [[Belváros (Szeged)|szegedi belvárosban]] álló műemlék fürdőépület. A [[neoreneszánsz]] és török jegyeket felvonultató, [[Eklektika|eklektikus]] stílusban épült műemlék épületet [[1896]]-ban építették [[Láng Adolf]] és [[Steinhardt Antal]] [[bécs]]i építészek tervei alapján.<ref>{{Cite web |title=Gőzfürdő, Szeged |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11269 |work=www.muemlekem.hu |accessdate=2021-09-06 |language=hu}}</ref>

Az [[1879]]-es [[1879-es szegedi árvíz|nagy szegedi árvíz]] után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. [[Szeged]] városának megbízásából Ádok István [[Oszmán Birodalom|Törökországba]] utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni.

A város közgyűlése az [[1890-es évek]] elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő [[Tisza Lajos körút (Szeged)|Tisza Lajos körúti]] telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a [[bécs]]i Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az [[Osztrákok|osztrák]] tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette.<ref>{{Cite web |title=A szegedi Anna Fürdő története |url=http://lechnerkozpont.hu/node/175 |work=Lechner Tudásközpont |date= |accessdate=2021-09-06 |language=hu |first=Fenyővári |last=Bernadett}}</ref>

A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6.|szeptember 6]]-án nyitották meg.<ref>{{Cite web |title=125 éves a szegedi Anna fürdő |url=https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/125-eves-a-szegedi-anna-furdo-7917545/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |date=2021-09-06}}</ref> A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy [[1906]] és [[1909]] között az épületet jelentősen át kellett alakítani.

[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű [[Anna-forrás|Anna-kutat]], amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta.<ref>{{Cite web |title=Akkora öröm volt, hogy pucéron megfürödtek az utcán {{!}} DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke |url=https://www.delmagyar.hu/helyi-ertek/delmagyarchiv/akkora-orom-volt-hogy-puceron-megfurodtek-az-utcan-2581432/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |first=Sándor |last=Panek |date=2014-09-05}}</ref> A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet [[1938]]-ban gyógyfürdői rangra emeltek.<ref>{{Cite web |title=Pucér munkások fürdőztek |url=https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/pucer-munkasok-furdoztek-4976910/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |date=2020-02-18}}</ref> A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.

[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.<ref>{{Cite web |title=Anna Fürdő |url=http://www.szegedsport.hu/intezmenyek/anna-furdo |work=www.szegedsport.hu |accessdate=2021-09-06}}</ref>