„Anna fürdő (Szeged)” változatai közötti eltérés

Forrás hozzáadása
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Neoreneszánsz építészet kategória hozzáadva (a HotCattel))
(Forrás hozzáadása)
 
{{Épület infobox
| név = Anna fürdő
| más név = Gőzfürdő
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím =
| építés éve = [[1896]]
| megnyitás =
| rekonstrukciók évei =
| lebontás éve =
| lebontás oka =
| stílus = [[eklektika]]
| felhasznált anyagok =
| védettség = műemlék
| tervező = [[Láng Adolf]] és [[Steinhardt Antal]]
| építész =
| vállalkozó =
| kivitelező =
| építési költség =
| felhasználási terület =
| tulajdonos =
| bérlő =
| tengerszint feletti magasság =
| magassága =
| tető magassága =
| torony magassága =
| alaprajz =
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =
| szélessége =
| emeletek száma =
| liftek száma =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = Szeged
| szélesség = É
| szélességi fok = 46.255897
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 20.149553
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| szöveg pozíciója =
| képméret =
| nevezetességei =
}}
Az '''Anna fürdő''' (régebbi, ma is használt nevén ''Gőzfürdő'') egy a [[Belváros (Szeged)|szegedi belvárosban]] álló műemlék fürdőépület. A [[neoreneszánsz]] és török jegyeket felvonultató, [[Eklektika|eklektikus]] stílusban épült műemlék épületet [[1896]]-ban építették [[Láng Adolf]] és [[Steinhardt Antal]] [[bécs]]i építészek tervei alapján.<ref>{{Cite web |title=Gőzfürdő, Szeged |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11269 |work=www.muemlekem.hu |accessdate=2021-09-06 |language=hu}}</ref>
 
==A fürdő története==
Az [[1879]]-es [[1879-es szegedi árvíz|nagy szegedi árvíz]] után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. [[Szeged]] városának megbízásából Ádok István [[Oszmán Birodalom|Törökországba]] utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni.
 
A város közgyűlése az [[1890-es évek]] elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő [[Tisza Lajos körút (Szeged)|Tisza Lajos körúti]] telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a [[bécs]]i Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az [[Osztrákok|osztrák]] tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette.<ref>{{Cite web |title=A szegedi Anna Fürdő története |url=http://lechnerkozpont.hu/node/175 |work=Lechner Tudásközpont |date= |accessdate=2021-09-06 |language=hu |first=Fenyővári |last=Bernadett}}</ref>
 
A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6.|szeptember 6]]-án nyitották meg.<ref>{{Cite web |title=125 éves a szegedi Anna fürdő |url=https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/125-eves-a-szegedi-anna-furdo-7917545/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |date=2021-09-06}}</ref> A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy [[1906]] és [[1909]] között az épületet jelentősen át kellett alakítani.
 
[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű [[Anna-forrás|Anna-kutat]], amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta.<ref>{{Cite web |title=Akkora öröm volt, hogy pucéron megfürödtek az utcán {{!}} DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke |url=https://www.delmagyar.hu/helyi-ertek/delmagyarchiv/akkora-orom-volt-hogy-puceron-megfurodtek-az-utcan-2581432/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |first=Sándor |last=Panek |date=2014-09-05}}</ref> A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet [[1938]]-ban gyógyfürdői rangra emeltek.<ref>{{Cite web |title=Pucér munkások fürdőztek |url=https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/pucer-munkasok-furdoztek-4976910/ |work=DÉLMAGYAR |accessdate=2021-09-06 |language=hu |date=2020-02-18}}</ref> A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.
 
[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.<ref>{{Cite web |title=Anna Fürdő |url=http://www.szegedsport.hu/intezmenyek/anna-furdo |work=www.szegedsport.hu |accessdate=2021-09-06}}</ref>
 
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
 
==Források==