Wikipédia

„Újlipótváros” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
28. sor:
A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A [[Balzac utca]] végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az [[Budapesti Elektromos Művek|Magyar Villamossági Rt.]] telepe, vele szemben észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A [[20. század]] elejére az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] malomipara túlnőtte Európáét, és lassan Magyarország malomipara (amely vezető szerepet töltött be Európában) elsorvadt, emiatt a telepek pedig idővel felszámolódtak. A [[Pannónia utca|Pannónia utcában]] a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az [[1970-es évek]]ig működött.
 
A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint az ipar kitelepítetésétkitelepítését követően a körút mellett bérlakásokat építettek. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület a mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] nevét viselő Szent István körutat.<ref name = "Bplex 2/173"/> A [[Tüköry József]] sörgyáros által [[1865]] óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a [[Vígszínház]].<ref name="ReferenceA">Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.</ref>
 
Az Újpesti rakpart a [[Margit híd]] és a Dráva utca között 1900-1903 között épült ki. A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_vt_2005_becs/?pg=85&layout=s Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten] - Hungaricana online archívum</ref>
 
[[Fájl:Palatinus houses 3.jpg|250px|bélyegkép|jobb|A Palatinus-házak egy 1927-es képeslapon]]
A Pozsonyi út nyugati oldalánelején álló Palatinus házakatházak [[1911]]-ben építettéképültek fel[[szecesszió]]s stílusban, Vidor Emil tervei alapján.<ref name = "Bplex 2/558">{{Bplex|2|558}} ''(Újlipótváros)''</ref> <ref>[https://zsilip13.hu/rolunk A 2021-ben megnyitott ZSILIP - Zsidó Közösségi Központ rövid ismertetője, többek között a Palatinus házakról]</ref> A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az [[1920-as évek]] végén kezdődtek el a városrész déli telkein, még körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] [[1928]]-as rendeletében elhatározta a [[Szent István park]] létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.<ref name = "Bplex 2/558"/> Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.<ref name = "Bplex 2/558"/> Ezek a házak jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a [[Historizmus|historizáló]], [[art déco]] és [[bauhaus]] stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket.<ref>[http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=267621 Bauhaus séta Újlipótvárosban]</ref> A városrész hamar népszerűvé vált a [[Társadalmi osztály|közép- és felsőközéposztálybeli]] [[értelmiség]] körében.<ref>[https://kep-ter.blog.hu/2013/01/06/ujlipocia_varos_a_varosban Újlipócia - város a városban] - Kép-tér blog, 2013.01.06.</ref> Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.
 
A Palatinus-házak építésével egy időben az ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben munkaalkalmat biztosított a [[munkanélküliség|munkanélkülieknek]].<ref>[http://www.fszek.hu/konyvtaraink/eszak-pesti_regio/dagaly_u__9_/konyvtartortenet A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárának rövid története]</ref> A Népház [[könyvtár]]a volt az első közkönyvtár [[Budapest]]en, 2000 kötetes állományát a munkások helyben olvasva vagy kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.<ref name = "Bp13 17"/>
 
A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból.<ref>[https://www.szombat.org/tortenelem/lipocia-a-soa-elott Karádi Viktor - Lipócia a Soá előtt] (Szombat folyóirat, 2021.08.29.)</ref>
A [[második világháború]] alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett ''védett házak'' voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a [[zsidók|zsidó]] lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető [[Raoul Wallenberg]] [[svédek|svéd]] diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó [[olaszok|olasz]] kereskedő, [[Giorgio Perlasca]] és [[Carl Lutz]] [[svájc]]i konzul tevékenysége.<ref>[http://www.remeny.org/node/36 Szita Szabolcs: A budapesti csillagos házak(1944-45)]</ref> A [[Holokauszt|vészkorszakot]] túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik a környék zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.<ref>[https://varosilevego.blog.hu/2015/09/26/az_ujlipotvaros-mitosz_es_ami_mogotte_all Zelki Benjamin - Az Újlipótváros-mítosz, és ami mögötte áll] (varosilevego.blog.hu, 2015.09.26.)</ref> <ref>[https://zsilip13.hu/rolunk Zsilip - Zsidó kulturális és közösségi tér honlapja]</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Újlipótváros”