„Terjék család (szenterzsébeti)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
A család nemesítésének kora ismeretlen. Vannak nyomok, amelyek azt mutatják, hogy a [[Szalók nemzetség]] leányági leszármazója a kutasi és szenterzsébeti Terjék család. Ezt azonban a rendelkezésünkre álló oklevelekkel bizonyítani nem lehet.<ref name="szalóknemzetség">{{Cite web|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1901-C2B2/1901-4-C909/a-szalok-nemzetseg-szines-czimerkeppel-C90D/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfVHVydWxfMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogInRlcmpcdTAwZTlrIn0|title=Turul. 1901-4. A SZALÓK NEMZETSÉG. Színes czímerképpel.|accessdate=2018-01-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180106065626/https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1901-C2B2/1901-4-C909/a-szalok-nemzetseg-szines-czimerkeppel-C90D/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfVHVydWxfMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogInRlcmpcdTAwZTlrIn0|archivedate=2018-01-06}}</ref> Az első ismert tagja Kutasi András, aki [[1326]]-ban minden valószínűséggel már nem élt, mivel gyermekei, Kutasi István, Péter és Pál Rezneki Herbord és Domokos ellen perelnek Zalában.<ref name="Kumorovitz Bernát Lajos">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_07/?query=teryek&pg=327&layout=s|title=Levéltári Közlemények, 7. (1929)Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4.KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent pecsételési és oklevéltaxa-lajstromai / 312–325. o.}}</ref> Kutasi András fia, Kutasi István mester, aki [[1326]]-ban pereskedik, [[1339]]-ben a királyi udvarnokok ispánja volt [[I. Károly magyar király]] udvarában. András fia, István mester, fia, kutasi Terjék Ferenc zalai földbirtokos volt. Terjék Ferenc feleségül vette a régi zalai nemesi [[Salamonváry család]] sarját, Girolthy Katalint, akinek az apja Girolthy Mihály (fl. [[1409]]-[[1410]]), földbirtokos volt. Girolthy Mihály apja, "Salamonvári" János, akinek a fivére "Salamonvári" "Vörös" Salamon, és akiknek a apja "Salamonvári" Demeter volt.<ref>Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001) - I. Legrégibb írott emlékeink</ref>
 
[[1409]]-ben szenterzsébeti Terjék Ferenc már halott volt, amikor az özvegyét, Girolthy Katalint, Girolthy János fia Mihály lányát, a leánynegyede ügyében kárpótolták.<ref>MOLDF.102962.1409-11-08</ref> [[1421]]-ben osztoszkodtak, a lovászi és enyingfalvi birtokokon kutasi Terjék Ferenc fiai, Terjék István és Antal.<ref name="fejérgeorg01">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/KozMagyOkmanytarak_Codex_Diplomaticus_Tom_10_vol_6/?query=%22de%20kutas%22&pg=53&layout=s|title=Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 5. (Buda, 1842)}} </ref> [[1424]]. július 28-án kelt [[Zsigmond magyar király]] adománylevele, amelyen megerősítette Terjék Ferenc özvegye, Girolthy Katalin és gyermekei számára a birtokrészt Salomváron, miután megállapodtak az ákosházi Sárkány családdal és más atyafiaival.<ref name="lőveipál">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_KOHI_Mm_04_Horler/?query=terj%C3%A9k%20ferenc&pg=66&layout=s|title=Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet – műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom}}</ref> [[1426]]. július 16-án a vasvári káptalan előtt kutasi Terjék Ferenc, János és Tamás utódai, akik egy őstől származtak, ha magtalanul elhalnának, az zalai birtokaiban kölcsönös örökösödést kötöttek ki.<ref name="oklevéltár">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_sk_1890_vmegye_tortenete_2/?query=theryek&pg=459&layout=s|title=Zala vármegye története. Oklevéltár 2. 1364-1498 (Budapest, 1890.)}}</ref> [[1439]]-ben kutasi Terjék Ferenc fia, Terjék István a kapuvári várnagy volt.<ref>Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet. 298. o.</ref> Terjék István kapuvári várnagyúrnak voltak familiárisai: Kuthosi János és Theskándi Kálmán, azonban ő maga is familiárisa volt a főnemesi [[Kanizsai család]]nak.<ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 76.o.</ref> István fiai szenterzsébeti Terjék András, tehetős birtokos, a családfő, Terjék György zalai alispán, Terjék Lőrinc, zalai alispán, és Terjék Illés, zalai alispán voltak; leánya, pedig, Terjék Erzsébet, laki Kaczor György felesége volt. [[1452]]-ben, Terjék András, György és Lőrinc, zalai és vasi birtokaikból 48 telket adtak át szenterzsébeti Terjék Erzsébetnek, amikor férjhez ment; esküvője táján azonban elvették tőle, és felosztották maguk közt.<ref name="turulkaczor">{{Cite web|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1916-1473B/1916-1473C/vegyes-1493C/a-laki-kaczor-csalad-1526-ig-14974/|title=Turul. 1916. A Laki Kaczor-család (1526-ig)|accessdate=2018-01-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180106071601/https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1916-1473B/1916-1473C/vegyes-1493C/a-laki-kaczor-csalad-1526-ig-14974/|archivedate=2018-01-06}}</ref> Terjék András megbánta később ezt a tettét, és [[1453]]. február 24-én visszaadta édesnővérénekédes-nővérének azt a 16 jobbágytelket, amelyeket leánynegyed és birtokjogai fejében András és édestestvérei, Terjék György és Terjék Lőrinc már korábban neki adtak: a [[Zala megye]]i Szenthmárton, Thythew, Egervölgy, Andráshida, Jegenye, Zél, Hermanfalva, Szentmihály, és még a [[Vas megye]]i Jánosfalva birtokokban, közben azonban tőle ismét elvettek.<ref name="diplomatikaileveltarqszekcio">{{Cite web|url=https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/165416/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayBhbmRyXHUwMGUxcyJ9|title=DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Gyűjteményekből (P és R szekcióból és állagtalan fondok) • Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag (Q 10) • 47328|accessdate=2017-02-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170211235332/https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/165416/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayBhbmRyXHUwMGUxcyJ9|archivedate=2017-02-11}}</ref>
 
Szenterzsébeti Terjék György, Terjék István kapuvári várnagynak egy másik fia, zalai alispán volt [[1444]] és [[1455]] között, valamint testvére Terjék Lőrinc, 1444 és [[1470]] között töltötte be a tisztséget. Terjék Györgynek az egyik fia László, aki már néhai volt 1524-ben,<ref>MOLDF.101563.1524-05-28</ref> felesége ákosházi Sárkány Veronika, Sárkány János és Girolthy Veronika lánya, [[1513]]-ban pereskedett a leánynegyedéért.<ref>MOLDF.10259.1513-03-11</ref> György testvére szenterzsébeti Terjék Illés [[1500]]–[[1501]]-ben Zala vármegye alispánja volt. Első feleségéről, Fajszy Apollóniáról, Fajszy János lányáról maradt egy említés, [[1502]]-ből.<ref>MOLDF.46601.1502-9-05</ref> Szenterzsébeti Terjék László és ákosházi Sárkány Veronika lánya, Terjék Dorottya, először Csébi Pogány Györgyhöz, [[Zalacséb|csébi]] [[Pogány Imre (csébi)|Pogány Imre]] és herbortyai Osl Borbála fiához ment férjhez,<ref>[[Iványi Béla (történész)|Iványi Béla]] 1931: A Római Szent Birodalmi Széki Gróf Teleki család Gyömrői Levéltára. Szeged, 190.</ref> majd a gyermektelen özvegy [[1507]]-ben szerepelt mint Zichy Balázs fia, Zichy László felesége (Zichy Balázs, Zichy Benedek fivére volt).<ref>Szluha 2012, 860.</ref> Egy [[1507]]-ben kelt oklevélben maradt fenn, hogy csébi Pogány György özvegyének Terjék Dorottyának kiadták a hitbérét és jegyajándékát, ami neki Pogány György részéből járt a [[Zalacséb|Cséb]], [[Lövő]], [[Salomvár]], [[Györkefalva]], [[Keresztúr]], [[Pacsa]], [[Kozmadamján]], [[Ják]], [[Németfalu]] birtokokból.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm</ref> Később, Terjék Dorottya fiútestvérének, Istvánnak a fia, szenterzsébeti Terjék Pál [[1561]]-ben szerepelt mint Hásshágyi Borbála férje. Ez a Háshágyi Borbála, Háshágyi Dénes, kanizsai várnagy és kányaföldi Kerecseny Katalin lánya volt, aki először bajnai Both György (†[[1552]]), bajnai Both Ferenc és Batthyány Ágnes fiának a felesége volt.<ref>Zala megye helytörténeti Lexikon. (Alibánfa-Atalfalud). Alsóbagod. 1.5. 71</ref>
 
Terjék István kapuvári várnagynak a fia, szenterzsébeti Terjék András volt, aki elvette az ősrégi [[Zichy család]] sarját, Zichy Katalint, akinek a szülei Zichy Benedek és [[tapsony]]i Anthymus Ilona, Anthymus Ozsvát leánya, tapsonyi Anthymus György és Györöki Margit unokája volt. Az ő rokona, tapsonyi Anthymus János eladta a [[szenyéri vár]]kastélyt és mezővárost, továbbá a hozzájuk tartozó 14 birtokot és birtokrészt [[1482]]. augusztus 1-én a pozsonyi káptalan előtt, 6000 forintért Wesaki Peroltnak, az [[esztergomi érsek]]ség birtokainak adminisztrátora, majd zólyomi ispán, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné]] egyik olasz kísérőjének. Perolt iktatásának ugyanis [[1482]]. augusztus 27-én számosan ellentmondtak, pontosabban az Anthymus család atyafiságos rokonai; szenterzsébeti Térjék András és felesége Zichy Katalin, valamint gyermekei nevében Terebezd egész, Merke és Tapsony félbirtokokat, valamint Kerektó és Kisinke prédiumokat illetően tiltakoztak.<ref name="somogymult01">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/SOMM_Mult_11_1980/?query=Terjek%20andras&pg=38&layout=s|title=Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban – Az Antimus család elődei és rokonai}}</ref> Nem tudni ha valamilyen tisztséget betöltöttek volna a megyében a jómódú köznemes Terjék Benedek (fl. [[1433]]-[[1437]]), és fivére Terjék András (fl. [[1453]]-[[1484]]), azonban ismert, hogy Terjék Benedeknek familiárisa volt [[1437]]-ben, amikor Csehországba készült nemes Aracsai Péter szolgálója társaságában.<ref>MOLDF 49856.1437-01-15</ref> [[1484]]-ben Terjék Andrást már halottnak említik, amikor özvegye, Zichy Katalin<ref>MOLDF.236648.1484-05-07</ref> és gyermekei, Terjék Elek és testvérei pereskedtek a Szenyéri vár fölötti jogaik érvényesítésért.<ref>[[Szluha Márton]] 2012: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó (859. o.)</ref> [[1484]]. július 19-én, Terjék András, még életben volt,<ref>MNL. DF. 236648. 1484-07-19</ref> azonban [[1486]]. december 19-én már nem élt; halála után fia, Terjék Elek kezébe vette a birtok peres ügyeit.<ref>MNL. DF. 236650. 1486-12-19</ref> A hosszú éveken keresztül tartó pereskedést, özvegy Terjék Andrásné Zichy Katalin és fia, szenterzsébeti Terjék Elek, [[1496]]-ban, majd a [[16. század]] elején folytatták, hogy a Somogy vármegyei tapsonyi Anthymus család birtokait megszerezzék.<ref>MOLDF.46345.1496-04-27</ref> [[1513]]-ban Terjék Elek már nem élt, özvegye – több birtokai között – egy [[bocfölde]]i jobbágyportát birtokolt.<ref name="ZMLboczfölde01">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_03/?query=terj%C3%A9k%20elek&pg=313&layout=s|title=Bázakerettye-Boncodfölde – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.Bocfölde 3.59. 66}}</ref> Tejék Elek leánya, Zalay Mihály felesége [[1524]]-ben birtokolta az Anthymus örökség után szerzett Terebezd felét.<ref name="1524-">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/SOMM_Mult_12_1981/?query=terj%C3%A9k%20elek&pg=46&layout=s|title=Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981) Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1524-i összeírása}}</ref>
 
Terjék András és Zichy Katalin fia, Terjék Elek belekeveredett a [[Somogy megye]]i [[Szenyéri vár]] örökösödési vitájába, amelyhez voltak bizonyos jogai anyai nagyanyja, Zichy Benedekné tapsonyi Anthimus Ilona után. [[1491]]-ben tapsonyi Anthimus fia, János alnádor fia, János mester és Wesaki Perolth ellen, szenterzsébeti Terjék Elek bosszúból több kárt tett nekik, például éjszakán felgyújtotta a vár aljánál levő házakat.<ref>MOLDF.236665 1491-12-12 </ref> A végén semmi jogot nem sikerült érvényesítenie. Felesége neve ismeretlen, egy 1510-ben kelt oklevélben Margit asszonynak nevezik.<ref>MOLDF.93751.1510-05-24</ref> A [[mohácsi csata]] utáni zűrzavar alatt, a kettős királyság korában, Elek egyik fia, szenterzsébeti Terjék Antal kegyvesztett lett [[1529]]-ben, mivel [[I. Ferdinánd magyar király]]t támogatta [[I. János magyar király|Szapolyai Jánossal]] szemben. Ezért birtokait I. János király pölöskefői Eördög Mátyásnak adta át, azonban később Terjék Antal visszaszerezte, amikor a [[Habsburg-család|Habsburg]] uralkodó kerekedett felül.<ref>Bilkei Irén. A [[zalavár]]i és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527–1541. Zalai gyűjtemény 47. regeszta 80. 56. o.</ref> Terjék Antal [[1532]]-ben királyi emberként szerepelt,<ref name="antalkirályi">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_54_2004/?query=terj%C3%A9k%20antal&pg=51&layout=s|title=Levéltári Szemle, 54. (2004)Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. számBilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához / 39–57. o.}}</ref> azonban [[1542]]-ben Terjék Antal már nem élt. Antal felesége neve ismeretlen, a [[boldogfai Farkas család]] levéltárában egyik elenchus (jegyzék) szerint, Zichy Erzsébet lehetett, azonban ezt megmaradt források hiánya miatt, oklevelek alapján nem lehet alátámasztani. Antal özvegye [[1566]]-ban még életben volt. Terjék Antal leánytestvére, szántói Botka Imréné, szenterzsébeti Terjék Márta volt.<ref>Bilkei Irén. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527–1541. Zalai gyűjtemény 47. regeszta 64. 49. o.</ref> Szenterzsébeti Terjék Antal fia, Sebestyén vitte tovább a családot, és ugyanott lakott az ősi [[Zala vármegye]]i birtokain. [[1545]]-ben a Terjék fivérek, Terjék Pál, Sebestyén és János, Zala megyei birtokosokként szerepeltek,<ref name="erdeiuifaliterjek">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_07/?query=thery%C3%A9k%20sebesty%C3%A9n&pg=164&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Ebergény-Felsőrajk – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7. Erdeifalu (Ma: Salomvár része) 7.134. 10}}</ref> később [[1557]]-ben már szerepelt Terjék Tamás fivérük is,<ref name="kemendollarterjek">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_17/?query=thery%C3%A9k%20sebesty%C3%A9n&pg=369&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Náprádfa-Ozmánbük – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17. Olaszfalu (Ma: Kemendollár része) 17.348. 6}}</ref> azonban Terjék János ekkor már nem élt; özvegye férjhez ment Káldi Mártonhoz, és pereskedett, hogy első férje birtokaiból az őt megillető részt szerezze meg Terjék Tamástól, Páltól és Sebestyéntől.<ref name="bocföldeterjek">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_03/?query=thery%C3%A9k%20sebesty%C3%A9n&pg=315&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Bázakerettye-Boncodfölde – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.Bocfölde 3.59. 66}}</ref>