„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés

Abban, hogy Kennedy viszonylag passzív maradt ebben a nagy jelentőségű belpolitikai kérdésben, kormányának tagjai is közrejátszottak. Hogy az elnök olyan nagy jelentőségű témákra tudjon koncentrálni, mint a hidegháború, a Disznó-öböl, vagy Vietnam, testvére Robert elmondása szerint a kabinet tagjai „megpróbáltak az elnököt távol tartani ettől a polgári jogi mocsoktól”.<ref name="Brauer490"/> Azonban az elnök elé vont védernyőt átütötték az egyre másra szerveződő mozgalmak, olyanok, mint például a [[Szabadság Utazók]] mozgalma (akik például egy szervezett mozgalmat indítottak délen, hogy a buszokon utazó feketék szándékosan megszegve a járművön érvényes feketékre vonatkozó hátrányos szabályokat, protestáljanak az ilyetén megkülönböztetés ellen). A mozgalmak sorozatban ütköztek fehér erőszakba, amely odáig fajult, hogy Kennedy végül szövetségi marshallokat volt kénytelen kivezényelni, hogy védjék meg a Szabadság utazókat<ref name="Brauer490"/> (viszont a katonaság bevetésétől továbbra is tartózkodott). Robert Kennedy közben a feketék körében próbálta hűteni a kedélyeket (''„szálljanak le a buszokról és hagyják az ügyeket békés módon rendezni a bíróságokra”''),<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=123-126|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref> míg az elnök erősen tartott, hogy a még megbúvó, de jelen levő „utált emlékek az Újjáépítés idejéből” és az azt megelőző polgárháborús érzelmek újra tüzet gyújtanak a déli fehérek soraiban.

 

 

1962 szeptemberében újabb fordulatot vett a kérdés, amikor a [[Mississippi Egyetem]]en megtagadták, hogy [[James Meredith]] belépjen az iskolába. Válaszul Robert Kennedy főügyész 127 US Marshallt és 316 határőrt, illetve 97 büntetés-végrehajtási tisztet küldött oda. Az Ole Miss lázadás néven elhíresült eset végül két halálos áldozatot követelt, további 300 sérültet hátra hagyva, ami arra sarkallta az elnököt, hogy 3000 rendfenntartó katonát küldjön ki a lázadások elfojtására.<ref>{{cite web|url=https://northiowatoday.com/2012/10/01/u-s-marshals-mark-50th-anniversary-of-the-integration-of-ole-miss/|title=U.S. Marshals Mark 50th Anniversary of the Integration of ‘Ole Miss’|author=|language=angol|publisher=NorthIowaToday.com|accessdate=2021-08-27}}</ref> Meredithet később beengedték az iskolába míg Kenned megbánta, hogy nem küldött előbb katonai erőt.<ref name="Brauer490"/> Az esettel kapcsolatban azonban felmerült a gyanú, hogy azt nem a Kennedy által vélt polgárháború kori érzelmek szították, hanem a nyomozások arra mutattak, hogy a [[Ku-Klux-Klán]] a felelős a lázadásért.<ref>{{cite book|last=Gitlin|first=Martin|title=The Ku Klux Klan: A Guide to an American Subculture|origyear=2009|publisher=Greenwood|pages=29|isbn=978-0313365768|url=}}</ref> 1962. november 20-án aztán az elnök kiadta a 11063 számú rendeletét, amelyben megtiltotta faji megkülönböztetést bármilyen szövetségi épületben, vagy ahhoz kapcsolódó létesítményen belül.<ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|pages=580|publisher=Little, Brown|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref>