„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés

1963 ellentmondásosan kezdődött. Miközben Kennedy azt mondta Kinngel kapcsolatos gondolatait összefoglalva, „ha hosszú harcba bocsátkozunk a témában a Kongresszusban, az szűk keresztmetszetet teremt minden más törvény számára és nem születik majd egy törvény sem”,<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=467|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref> öccse Robert és tanácsadója Ted Sorensen arra sarkallta az elnököt, hogy kezdeményezzen még többet a törvényhozási fronton.<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=515|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref> A nyári események aztán áttörést hoztak. [[George Wallace]], [[Alabama]] állam kormányzója [[1963]]. [[június 11.|június 11]]-én elállta az [[Alabamai Egyetem]] bejáratát, hogy megakadályozzon két afro-amerikai diákot Vivien Malonet és James Hoodot a bejutásbabejutásban és csak akkor sikerült elmozdítani az ajtóból, amikor Nicholas Katzenbach helyettes főügyész, hátában az alabamai [[Az Amerikai Egyesült Államok hadereje#Nemzeti Gárda|nemzeti gárdával]] félre nem állította. Kennedy aznap este tévébeszédet tartott és felolvasta híressé lett [[Riport az amerikai népnek a polgári jogokról]] dokumentumát.<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=521-523|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.americanrhetoric.com/speeches/jfkcivilrights.htm|title=Civil Rights Address|author=John F. Kennedy|language=angol|publisher=American Rhetoric|accessdate=2021-08-30}}</ref> A tévé és rádió által közvetített beszéddel elindította a polgári jogokról szóló törvénykezési folyamatot. Végül ez a lépés bizonyult forradalminak az ügyben. Ugyan a beszéd másnapján egy ezzel összefüggő ügyben Carl Albert képviselő egy törvényhozási kudarcról tájékoztatta az elnököt, mivel egy két éves törvénykezési folyamat végén a déli államok konzervatív demokrata és republikánus képviselői leszavaztak egy szegénység ellenes javaslatot (amelyet Kennedy úgy fogadott: ''„Igen, és nézzük csak meg, mi történt az előrelépésről szóló beszéd másnapján a Házban...de persze akkor is el kellett mondanom azt a beszédet és örülök, hogy megtettem”'')<ref>{{cite book|last=Cohen|first=Andrew|title=Two Days in June: John F. Kennedy and the 48 Hours That Changed History|origyear=2014|publisher=Toronto: McClelland & Stewart|pages=357|isbn= 978-0-7710-2389-7|url=https://books.google.hu/books?id=jtIpDAAAQBAJ&redir_esc=y}}</ref>, a közvélekedést képviselő New York Times megdicsérte az elnököt.<ref>{{cite book|last=Goduti Jr.|first=Philip A.|title=Robert F. Kennedy and the Shaping of Civil Rights, 1960–1964 |origyear=2012|publisher=Jefferson, NC: McFarland|pages=206|isbn=978-0-7864-4943-9|url=}}</ref> Az elnöki kezdeményezés végül – már halála után – az 1964-es Polgári jogi törvényben öltött testet. Megfejelve az eseményeket, Wallace akciójának estéjén egy másik tragikus esemény is történt a polgári jogi küzdelmekkel összefüggésben: meggyilkolták Medgar Everst, az NAACP (National Association for Advancement of Coloured People – Nemzeti Szövetség a Szinesbőű Emberek Fejlődésséegyik vezetőjét mississippi-i otthonában.<ref>{{cite book|last=Schlesinger|first=Arthur M.|title=A Thousand Days: John F. Kennedy in the White House|origyear=2002|publisher=Boston: Houghton Mifflin|pages=966|isbn= 978-0-618-21927-8|url=https://books.google.hu/books?id=uFhNxX5lrNEC&dq=A+Thousand+Days&redir_esc=y}}</ref>