„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Űrprogramok: ref. |
→Űrprogramok: ref. |
||
499. sor:
Kennedy munkája a feladathoz rendelt szervezet felállításával kezdődött. Ehhez először maradásra bírta Eisenhower utolsó tudományos tanácsadóját, [[Jerome Wiesner]]t és kinevezte az [[Elnöki tudományos Tanácsadó Testület]] élére.<ref>{{cite book|last=Nelson|first=Craig|title=Rocket Men: The Epic Story of the First Men on the Moon|origyear=2009|publisher=New York: John Murray|pages=145|isbn=978-0-670-02103-1|url=https://archive.org/details/isbn_9780670021031}}</ref> Wiesner egyébként az emberrel végzett űrtevékenység nagy ellenlábasa volt, korábban rendkívül kritikus hangot ütött meg a Mercury-programmal kapcsolatban.<ref>{{cite web|url=https://history.nasa.gov/SP-4102/ch2.htm|title=SP-4102 Managing NASA in the Apollo Era – Chapter 2 The Making of NASA Policy, 1958-1969|author=Arnold Levine|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2021-09-14}}</ref> Wiesner mellett politikai oldalon még egy személyt vont be az ügybe. Elérte, hogy a Kongresszus változtassa meg a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Törvényt, amely lehetővé tette számára, hogy a [[Nemzeti Repülési és Űrhajózási Tanács]]ban betöltött elnöki tisztségét alelnökére, Johnsonra delegálhassa. Johnson viszont – Wiesnerrel ellentétben – nagy támogatója volt az űrprogramoknak, még a szenátusi időkből, amikor Johnson tevékeny részt vállalt a NASA felállítása körüli törvényhozói munkából, így még ezirányú tudással is bírt (nem mellesleg pedig Kennedy ezzel elfoglaltságot is adott a politikailag is kotnyeles Johnsonnak).<ref name="Nelson_146">{{cite book|last=Nelson|first=Craig|title=Rocket Men: The Epic Story of the First Men on the Moon|origyear=2009|publisher=New York: John Murray|pages=146|isbn=978-0-670-02103-1|url=https://archive.org/details/isbn_9780670021031}}</ref> Kennedynek emellé kellett még egy, a politikában is jártas végrehajtó szereplő, a NASA élére. Tizenhét jelölt meghallgatása után Kennedy [[James Webb]]et választotta. Webb – aki később a tökéletes választásnak bizonyult – korábban Truman alatt szolgált, mint költségvetési igazgató, majd államtitkár, jártas volt a washingtoni bürokráciában, a törvényhozás működésében, így egyszerre alkalmas volt, hogy elfogadtassa magát a Kongresszussal, az elnökkel és a közvéleménnyel.<ref name="Nelson_146"/>
Kennedy 1961 januárjában ehhez a témához is hozzálátott, amikor a [[State of the Union beszéd]]ében nemzetközi kooperációt ajánlott a világűrben (tompítandó a lemaradást, mivel a partnerség keretében nem lett volna kivel szemben lemaradni), ám Hruscsov ezt elutasította, mivel a szovjetek nem szerették volna felfedni a rakétafejlesztésekben elért eredményeiket.<ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|publisher=Little, Brown|pages=502|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref> Ezidőtájt még Kennedy elképzeléseiben az űrtevékenység leépítése szerepelt, de halogatta ebbéli döntését az e tevékenységet lelkesen támogató Johson miatt, bár tanácsadói szerint az Apollo-program néven futó Eisenhowertől örökölt tervek költségei megfizethetetlenül magasnak látszottak, ami miatt a gazdasági érvek is a program leállítása mellett szóltak.<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=138|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref><ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|publisher=Little, Brown|pages=392|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref> Emellett ott volt még Kennedy tarsolyában a NASA menetrendje, mely szerint 1961. márciusában embert szállító űrhajó indulhat Cape Canaveralről és ezzel ha sikerül megelőzni a szovjeteket, sikerülhet a visszavágás az űrversenyben a Szputnyikért az első ember világűrbe juttatásával (azonban Wernher von Braun, az embert szállító űrhajó rakétájának fejlesztője ragaszkodott még egy közbeeső próbához, a csimpánzzal végzett tesztrepülés elégtelen eredményei miatt, ami májusra tolta az első emberrel végzett repülést – sokan emiatt von Braunt hibáztatták, hogy Amerika elszalasztotta az elsőség lehetőségét).
Mindez azonban [[1961]]. [[április 12.|április 12]]-én egy csapásra gyökeresen megváltozott. A Szovjetunióból felbocsátották [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarin]] [[Vosztok–1]] jelű űrhajóját, amelyen az űrhajós egy [[Föld]] körüli keringést teljesített és ő lett az első ember, aki megjárta a világűrt. Kennedy számára ez azt jelentette, hogy beigazolódtak az amerikai félelmek, miszerint az ország lemaradt a technológiai versenyben a [[Szovjetunió]] mögött. Tetézte a bajt, hogy a szovjetek egyből egy Föld körüli orbitális repülést mutattak be, amire az amerikaiak még nem voltak képesek (az első repülésen csak egy szuborbitális [[űrugrás]] szerepelt a tervekben. Így ezt a teljesítmény inkább kihívásnak tekintette és elhatározta, hogy az USA-nak át kell vennie a vezetést a világűrt illető teljesítményekben a nemzetbiztonság, de sokkal inkább a nemzeti presztízs okán. Rövid gondolkodás és a [[Wernher von Braun]]nal történt egyeztetés után után április 20-án egy feljegyzést küldött Johsonnak, hogy szedje össze az űrprogramok státusriportját és írja össze azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kongresszusnak ajánlhat, mint lehetséges megoldást. T
| |||