„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Űrprogramok: ref. |
→Űrprogramok: ref. |
||
501. sor:
Kennedy 1961 januárjában ehhez a témához is hozzálátott, amikor a [[State of the Union beszéd]]ében nemzetközi kooperációt ajánlott a világűrben (tompítandó a lemaradást, mivel a partnerség keretében nem lett volna kivel szemben lemaradni), ám Hruscsov ezt elutasította, mivel a szovjetek nem szerették volna felfedni a rakétafejlesztésekben elért eredményeiket.<ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|publisher=Little, Brown|pages=502|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref> Ezidőtájt még Kennedy elképzeléseiben az űrtevékenység leépítése szerepelt, de halogatta ebbéli döntését az e tevékenységet lelkesen támogató Johson miatt, bár tanácsadói szerint az Apollo-program néven futó Eisenhowertől örökölt tervek költségei megfizethetetlenül magasnak látszottak, ami miatt a gazdasági érvek is a program leállítása mellett szóltak.<ref>{{cite book|last=Reeves|first=Richard|title= President Kennedy: Profile of Power|origyear=1993|publisher=New York: Simon & Schuster|pages=138|isbn= 978-0-671-64879-4|url=https://archive.org/details/presidentkennedy00reev_0}}</ref><ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|publisher=Little, Brown|pages=392|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref> Emellett ott volt még Kennedy tarsolyában a NASA menetrendje, mely szerint 1961. márciusában embert szállító űrhajó indulhat Cape Canaveralről és ezzel ha sikerül megelőzni a szovjeteket, sikerülhet a visszavágás az űrversenyben a Szputnyikért az első ember világűrbe juttatásával (azonban Wernher von Braun, az embert szállító űrhajó rakétájának fejlesztője ragaszkodott még egy közbeeső próbához, a csimpánzzal végzett tesztrepülés elégtelen eredményei miatt, ami májusra tolta az első emberrel végzett repülést – sokan emiatt von Braunt hibáztatták, hogy Amerika elszalasztotta az elsőség lehetőségét).<ref>{{cite web|url=https://history.nasa.gov/SP-4201/ch10-7.htm|title=This New Ocean: A History of Project Mercury – MR-BD is not MR-3|author=Loyd Swenson Jr., James M. Grimwood és Charles C. Alexander|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2021-09-14}}</ref>
Mindez azonban [[1961]]. [[április 12.|április 12]]-én egy csapásra gyökeresen megváltozott. A Szovjetunióból felbocsátották [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarin]] [[Vosztok–1]] jelű űrhajóját, amelyen az űrhajós egy [[Föld]] körüli keringést teljesített és ő lett az első ember, aki megjárta a világűrt.<ref name="Zak1">{{cite web|url=http://www.russianspaceweb.com/vostok1.html|title=Vostok: Dawn of Human Spaceflight|author=Anatolij Zak|language=angol|publisher=Russianspaceweb|accessdate=2021-09-4|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110514002623/http://www.russianspaceweb.com/vostok1.html|archivedate=2011-05-14}}</ref> Kennedy számára ez azt jelentette, hogy beigazolódtak az amerikai félelmek, miszerint az ország lemaradt a technológiai versenyben a [[Szovjetunió]] mögött. Tetézte a bajt, hogy a szovjetek egyből egy Föld körüli orbitális repülést mutattak be, amire az amerikaiak még nem voltak képesek (az első repülésen csak egy szuborbitális [[űrugrás]] szerepelt a tervekben. Így ezt a teljesítmény inkább kihívásnak tekintette és elhatározta, hogy az USA-nak át kell vennie a vezetést a világűrt illető teljesítményekben a nemzetbiztonság, de sokkal inkább a nemzeti presztízs okán. Rövid gondolkodás és a [[Wernher von Braun]]nal történt egyeztetés után után április 20-án egy feljegyzést küldött Johsonnak, hogy szedje össze az űrprogramok státusriportját és írja össze azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kongresszusnak ajánlhat, mint lehetséges megoldást. T
[[1961]]. [[május 5.|május 5]]-én a NASA sikerrel végrehajtotta [[Alan Shepard]] [[Mercury–Redstone–3]] jelű szuborbitális repülését, amelyen egy amerikai űrhajós is átlépte az űr határvonalának számító [[Kármán-vonal]] 100 kilométer magasan meghúzott határát és technikai értelemben is kijutott a világűrbe, amely egyfajta kárenyhítést jelentett a szovjetek teljesítményével szemben a közvélemény szemében. Eddigre Kennedy tanácsadói gőzerővel dolgoztak a megoldáson és konszenzus született arról, hogy ebben a helyzetben a szovjetek csak úgy győzhetők le, ha valamilyen olyan célt választanak, amely messze túlhaladja az addigi teljesítményeket – mintegy anullálja azokat – és a szovjetek sem tudnak könnyen megoldást találni rá, mintegy újra az űrverseny startvonalához szólítva a feleket. Kennedy legközelebbi tanácsadója, Ted Sorensen a Holdra szállást támogatta ilyenként és ezt javasolta az elnöknek.
| |||