„Daniel Day-Lewis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
kékít |
||
33. sor:
== Karrierje ==
=== A 80-as évek ===
Tizenegy évvel első szerepe után Day-Lewis folytatta színészi karrierjét egy kisebb epizódszereppel a ''[[Gandhi (film)|Gandhi]]''ban ([[1982 a filmművészetben|1982]]), majd [[1984 a filmművészetben|1984]]-ben a vívódó, ám végül hű elsőtisztet játszotta ''[[A Bounty]]''ban. Ezt követően csatlakozott a [[Royal Shakespeare Company]]hez, ahol Rómeóként lépett színpadra a ''[[Rómeó és Júlia (színmű)|Rómeó és Júliá]]''ban. Következő szerepe a világot jelentő deszkákon a ''The Count''ban volt, a [[Drakula]]-történet adaptációjában, ahol szőkére festett hajjal jelent meg. Később megnövesztette haját, hogy amolyan „punkos külsőt” kölcsönözzön ''[[Az én szép kis mosodám]]'' ([[1985 a filmművészetben|1985]]) meleg karakterének. Day-Lewis komoly figyelmet kapott, mikor a film a ''[[Szoba kilátással (film, 1985)|Szoba kilátással]]'' ([[
A saját „method acting” változatát az [[1989 a filmművészetben|1989]]-es ''[[A bal lábam]]'' című filmben mutatta be először teljes egészében [[Christy Brown]] eljátszásakor. Szerepformálásával számos díjat nyert, köztük a legjobb színésznek járó [[Oscar-díj]]at is. Újfent az egész forgatási idő alatt megmaradt annak, akit alakított: mivel Brown súlyos mozgássérült a filmben, Day-Lewist [[kerekesszék]]ben tolták körbe a forgatás helyszínén is; a stábtagoknak így át kellett emelniük őt a kamera- és reflektorkábeleken, csak hogy a színész átérezze a Brown életkörülményeivel járó megalázó pillanatokat is.<ref name="cím2"/> Két bordája is eltört a felvételek alatt, mivel több héten át görnyedt pozícióban ült a tolószékben.<ref>An Inspirational Journey: The Making of My Left Foot. DVD. Miramax Films, 2005.</ref> Day-Lewis [[Richard Eyre]] rendező kezei alatt tért vissza a színpadra a National Theatre-ben, [[Hamlet, dán királyfi|Hamletként]], azonban összeesett azon jelenet közepén, mikor a főszereplő első ízben találkozik apja kísértetével. Kérlelhetetlen zokogásban tört ki, s nem volt hajlandó visszamenni a színpadra; beugrója (az akkor még ismeretlen [[Jeremy Northam]]) fejezte be helyette a darabot. Az eset után az a [[szóbeszéd]] kapott szárnyra, hogy Day-Lewis saját apja szellemét látta,<ref name="cím3"/> noha a történéseket hivatalosan [[kimerülés]] eredményének tulajdonították. A ''Parkinson'' című, első számú brit talkshow-ban az [[ITV]]-n a színész megerősítette, hogy a pletyka valós. Azóta Day-Lewis nem játszott színházban.
84. sor:
| [[Fekete Zoltán (színművész)|Fekete Zoltán]]
|-
| [[Szoba kilátással (film, 1985)|Szoba kilátással]]
| ''{{sortname|A|Room with a View|nolink=1}}''
| Cecil Vyse
| |||