„Welthauptstadt Germania” változatai közötti eltérés

'''Welthauptstadt Germania''' ''([[magyar nyelv|magyarul]]: Germánia világfőváros)'' a [[Harmadik Birodalom]] tervezett fővárosa volt. Germania, ahogy megálmodói, [[Albert Speer (építész, 1905–1981)|Albert Speer]] birodalmi főépítész és [[Adolf Hitler]] nevezték, akik ezt a várost valóban a világ fővárosának szánták. Közösen tervezték meg, hogyan fogják majd a győztes háború után [[Berlin]]t átépíteni, hogy méltó fővárosa legyen a birodalomnak. A korábban [[képzőművészet]]tel is foglalkozó Hitler jó térlátással rendelkezett, Speer szerint a terveket, rajzokat is építészi színvonalon vázolta fel. Hitler élvezettel tervezgette új fővárosát, még akkor is, amikor már vereségekről és veszteségekről érkeztek hírek.

 

A város alaprajzát egy hosszú észak-déli tengely határozta meg. Ez a sugárút lett volna a nagy katonai parádék helyszíne. Maga a sugárút 120 méter széles lett volna, így elegendő lett volna a hely. A tervek szerint a sugárút mindkét oldalát végig az ellenségtől zsákmányolt fegyverekkel díszítették volna. A tengely északi végén épült volna fel a kormányzati negyed, benne a [[Reichstag (épület)|Reichstag]], a Führer palotája ''(Führerpalast)'', a Kancellária és a legnagyobb épület, a Volkshalle ''(Népcsarnok ''vagy'' Népek Csarnoka)'', másik nevén Große Halle ''(Nagy Csarnok)'' vagy Ruhmeshalle ''(A Dicsőség Csarnoka)''. A tervekből a háború és később a nácizmus bukása miatt csak nagyon kevés valósulhatott meg: elkészült az [[Új Birodalmi Kancellária]], az [[Olimpiai Stadion (Berlin)|Olimpiai Stadion]] és részben a tengely. Az Új Birodalmi Kancellária viszont annyira megrongálódott, hogy a háború után a [[Kelet-Berlin]]be került romhalmazt a [[Szovjetunió|szovjet]] hatóságok elbontották. A sugárút déli végénél állt volna a Diadalív, mely a maga 100 méteres magasságával elnyelhette volna magában a [[párizs]]i eredetit, hiszen kétszer lett volna magasabb. Ez lett volna az 5 km hosszú sugárút elején. A diadalív kapcsán egy hatalmas [[vasbeton]]tömb is épült, melyet ma Schwerbelastungskörper ''(nehéz-terhelőtest)'' néven ismernek. A több mint 12 000 tonnás betonhenger 1941-ben épült azzal a céllal, hogy [[geológia]]i méréseket végezzenek általa, mennyire változik a talaj, ha egy diadalív tömegű épület épülne oda. Ha elkészül, a diadalívre kerültek volna a háborúban elesett német katonák nevei.

 

Miután az új városmag lényegében csak hivatali épületekből állt volna, az új főváros halott lett volna, mivel se lakásokat, se vendéglátóipari egységeket, se üzleteket nem terveztek ide, a hivatali idő után estére mindenki távozott volna belőle. Az egész komplexumnak a lenyűgözés lett volna a célja, ez olyannyira így volt, hogy a [[Wehrmacht]] tervezett épületében a grandiózus csarnokok mellett nem jutott hely az egyszerű irodáknak sem, ahol az adminisztratív és egyéb munkákat végezhették volna.

 

== Volkshalle ==

A világ legnagyobb épületének szánták, hogy reprezentálja a birodalom hatalmát. Hitlert a [[róma]]i [[Pantheon (Róma)|Pantheon]] inspirálta, mikor az épület tervezésébe fogott. Az épület a [[Szent Péter-bazilika]] mintájára épült volna, de nagyságrendekkel nagyobb méretben: több mint 290 méter magasan tört volna az égbe, a 250 méter átmérőjű [[kupola]] alatt 200 000 ember is elfért volna. Az épület homlokzata 1,5 km hosszan nyúlt volna el. A kupola tetején a Harmadik Birodalom jelképe, a sas terjeszti ki szárnyait, de nem a hagyományos horogkereszten áll, hanem egy földgömbön – ezzel is utalva a nácik világuralmi törekvéseire. A sas 320 méter magasan helyezkedett volna el. Hitler kívánsága szerint évente egyszer a leigázott népek vezetőinek kellene a kupola előtti téren állni és csodálkozni. Tervei szerint a csarnok az elkövetkezendő évszázadokban a nácik zarándokhelyévé vált volna, és halála után őt is ott temetik el.

Bár soha nem épült fel, számos építész, köztük a börtönbüntetését töltő Albert Speer is kritikákat fogalmaztak meg a terv kivitelezhetőségéről. Egy ekkora csarnokban például teltház esetén könnyen beltéri eső is kialakulhatna, nem is beszélve az akusztikai problémákról.

 

== Irodalom ==