„Helyi önkormányzatok Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Fajtái: kis bőv
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
A ''' helyi önkormányzás''' "a„a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelős végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek."<ref>http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29340.46294</ref>
 
A '''helyi önkormányzatok Magyarországon''' a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezmény szellemében, a [[Tanácsrendszer (Magyarország)|tanácsrendszert]] megszüntető 1990. évi LXV. törvény alapján jöttek létre. A 2010. évi országgyűlési választások után az [[Országgyűlés]] által elfogadott [[Alaptörvény]] alapján 2012. január 1-jétől a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) határozza meg a helyi önkormányzatok működésének szabályait.
 
== Fajtái ==
9. sor:
A hatályos 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint
 
A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. <ref>2011. évi CLXXXIX. törvény [Mötv.] 3. § (1) bek.</ref>
 
Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. <ref>2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (2) bek. </ref>
 
A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat. <ref>2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (3) bek. </ref>
 
== Történetük ==
A dualizmus időszakában, 1870-től, a helyi közigazgatás végző [[törvényhatóság]]ok önkormányzati jogosítványokkal rendelkeztek: saját belügyeikben önállóan határoztak, szabályrendeleteket alkothattak, ezeket végrehajthatták saját közegeikkel, tisztviselőiket maguk választhatták. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit ők maguk állapították meg és gondoskodtak ezek fedezetéről.<ref>http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_7.htm</ref>
 
A [[második világháború]] után a [[tanácsrendszer]] nem az önkormányzás, hanem a demokratikus centralizmus elvén alapult.
A dualizmus időszakában, 1870-től, a helyi közigazgatás végző [[törvényhatóság]]ok önkormányzati jogosítványokkal rendelkeztek: saját belügyeikben önállóan határoztak, szabályrendeleteket alkothattak, ezeket végrehajthatták saját közegeikkel, tisztviselőiket maguk választhatták. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit ők maguk állapították meg és gondoskodtak ezek fedezetéről.<ref>http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_7.htm</ref>
 
A [[második világháború]] után a [[tanácsrendszer]] nem az önkormányzás, hanem a demokratikus centralizmus elvén alapult.
 
== A helyi önkormányzatok hatásköre ==
43 ⟶ 42 sor:
A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. (Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi.) Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.<ref> Mötv. 111. § (1) és (5) bek.</ref>
 
A helyi önkormányzatok feladataik ellátása során kötelesek tiszteletben tartani a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét.<ref> Magyarország Alaptörvénye N) cikk (1) és (3). bek. </ref>
 
A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.<ref> Mötv. 111. § (2) bek.</ref> E feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.<ref> Mötv. 111. § (3) bek.</ref>
 
A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.<ref> Mötv. 111. § (4) bek.</ref> A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. <ref> 115. § (1) bek. </ref>
 
=== A helyi önkormányzatok saját bevételei ===
A helyi önkrományzatokról szóló törvény értelmében a helyi önkormányzatok saját bevételei következők lehetnek:
* a) a helyi adók;
* b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
* c) átvett pénzeszközök;
* d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;
* e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.<ref>Mötv. 106. § (1) bek. </ref>
 
A helyi adók tekintetében fontos kiemelni, hogy a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat is jogosult heyi adó bevezetésére és működtetésére az e törvényben rögzített feladatellátás alapján. Az adókivetés, bevezetés és működtetés rendjét az állam szabályozza [[törvény (jogszabály)|törvényben]].<ref> Mötv. 26. § (1) bek. </ref>
{{csonk-szakasz}}
 
63 ⟶ 62 sor:
{{jegyzetek}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Önkormányzati TV]]
== Források ==
*'''2011. évi CLXXXIX. törvény''' Magyarország helyi önkormányzatairól
71 ⟶ 68 sor:
*[http://onkormanyzat.csmkh.hu/modositasok-az-onkormanyzati-torvenyben/ A 2020. évi módosításról]
* Bódi Ferenc: ''A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában''; Antológia, Lakitelek, 2020 (Retörki könyvek)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Önkormányzati TV]]
 
[[Kategória:Jog]]