„Pozsegaszentpéter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
78. sor:
==Nevezetességei ==
*Pozsegaszentpéter vára<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-395 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-395.]</ref> a település közepén, a főtér északi oldalán található. A legjobban fennmaradt szlavóniai középkori várak egyike. A középkori vár két részből állt: A külső vagy káptalani vár egy megerősített káptalani település volt, melynek nagyobb részét káptalani és másféle kúriák alkották. A ma is látható vár belső vagy préposti vár volt. Benne állt a préposti palota, a káptalan tanácsterme, valamint a gótikus Szent Péter plébániatemplom. Az egykor mély árokkal övezett várba délről, az egykori felvonóhídból átalakított hídon és egy négyszögletes kaputornyon keresztül lehet bejutni. A vár szabálytalan hatszög alaprajzú, melynek négy sarkát kerek, lőréses tornyok védték. Ezekből három ma is áll. Északnyugati részébe az egykori Szent Péter templom helyén a 18. században építették fel a Szent György templomot, mely ma raktárként működik. Tornya messze magasodik a ma is tekintélyes magasságú várfalak fölé. A 18. században nagy átalakításokat végeztek a vár többi részén is. A közepén álló a várkastélyt úgy újították fel, hogy részben kastély jelleget kapott. A várkastély déli részén lakóhelységeket alakítottak ki és ezen rendeltetése miatt hozzá is építettek és át is alakították. A 19. században már csak a várkastély keleti része volt ép, a nyugati rész már romos volt. 1943-ban az egész tetőszerkezet leégett és az épületeket végleg elhagyták. A Szent György templomot nemrég felújították.
*Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt temploma<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-394 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-394.]</ref> 1765-ben épült későbarokk stílusban. 1773-ig ideiglenesen a szerémi püspökség székesegyháza volt. Egyhajós épület kerekített szentéllyel, melyhez emeletes sekrestye csatlakozik. A harangtornyot a főhomlokzatba illesztették. A főhomlokzatot [[lizéna|lizénák]] tagolták, melyek között félköríves záródású ablaknyílások vannak, felül pedig hullámos [[attika (építészet)|attika]] díszíti. A négyszögletes harangtornyot sarkain lizénák határolják. A templomhajó fala a szentély irányában homorúan ívelt, felül két baldachinos boltozat fedi. A berendezés a klasszicista szószékkel, a két rokokó és a két klasszicista gyóntatószékkel, a padokkal és a kő keresztelőmedencével döntően 19. századi.
*A plébániaház<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-3697 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3697.]</ref> a 18. század végén és a 19. század elején, egyszerű négyszög alaprajzú, emeletes épületként épült. Az utca felőli homlokzatot a földszinten kettő, az emeleten három egyszerű ablaknyílás tagolja. Az udvar felőli homlokzat a földszinten félig nyitott tornác, melyből az épület földszinti részére vezet a bejárat. Az emelet ablaknyílásai a tornácnyílások felett helyezkednek el.
*A település felett a Papuk-hegységben fekvő Gradci régészeti lelőhely<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-4420 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4420.]</ref> feltárását 1975-ben kezdték meg a szakemberek, majd az ásatások 2001-től folytatódtak. A feltárás során 14 darab, a [[hallstatti kultúra|hallstatti kultúrához]] tartozó halomsírt, a temetőtől északra fekvő területen hallstatti házak maradványait, valamint a latén kultúrához tartozó cseréptöredéket dokumentáltak. A jelentősebb leletek között említésre méltó egy kerámia [[kernosz]] és egy vas harci szekerce. Különösen gazdag volt a 6-os számú törzsfői, vagy fejedelmi halomsír, melyben fegyvereket, bronz és vas ékszereket, fémből készült ruha és lószerszámvereteket, kerámia és bronz edényeket találtak. Újkőkori település létezését bizonyították a 2-es számú halomsír feltöltéséből előkerült cseréptöredékek és kőszekerce. A Čemernice<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-2778 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2778.]</ref> nevű régészeti lelőhely 14 kora [[vaskor]]i halomsírjából kiemelkedik két törzsfői, vagy fejedelmi halomsír harci eszközökben gazdag leleteivel. 2007-ben és 2009-ben újabb feltárások történtek a területen. Ennek során a 3-as számú halomsírban a [[Starčevo-kultúra|starčevoi kultúra]] leletei kerültek elő, a lelőhely tágabb körzetében pedig a középső [[bronzkor]]i belegiši kultúra településének nyomaira bukkantak.
| |||