„Vízesés-alatti-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Az 1956. évi ''Természetjárás''ban Schőnviszky László közölte, hogy az általa írt és 1937-ben megjelent összeállításban a [[Weislich-barlang|Holdvilág-árok barlangjánál]] említve van két mesterséges tárna, amelyekben régen minden bizonnyal szenet kerestek. Talán Kun Sándor volt az egyik, aki szenet keresett ebben a két tárnában. (Schőnviszky László szerint a [[Barra István (orvos)|Barra István]] által írt ''Tekintetes nemes Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természettudományi leírása'' című könyv (Pest, 1839) 84. oldalán említve van, hogy a Visegrádi-hegység patakjai, pl. a Holdvilág-árok vízfolyása eddig még felfedezetlen, bizonytalan helyről kőszén timsópala darabokat sodornak magukkal. A könyv 86. oldalán közölve lett, hogy Kun Sándort Pomázon utasították arra, hogy nyomozza ki a kőszén lelőhelyét. Kun Sándor eleget tett ennek a kérésnek.) Ha Schőnviszky László 1937-ben nem követte el azt a hibát, hogy mesterséges üreget barlangnak gondoljon, akkor Schőnviszky László 1956-ban sem nézi a természetes eredetű [[Sas-kövi-barlang]]ot mesterségesen létrehozottnak.
Az 1967-ben napvilágot látott ''Pilis útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű. Az 1974-ben kiadott ''Pilis útikalauz'' című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Pilis hegységben lévő üreg ''Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás'' néven.
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi ''Vizesés alatti barlang'' andezitagglomerátumban jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én készült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a ''Vízesés-alatti-barlang''. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 24 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364., a 366. és a 458. tételek nem említik, a 363., a 365. és a 457. tételek említik. A 2005-ben megjelent ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című könyvben található Holdvilág-árok szócikk szerint a Holdvilág-árok középső részén van a [[Weislich-barlang]] és több más üreg. Szintén az árok alsóbb szakaszán lévő barlangban van egy ősemberi kultuszhely.
| |||