„Vízesés-alatti-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
Az 1967-ben napvilágot látott ''Pilis útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű. Az 1974-ben kiadott ''Pilis útikalauz'' című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Pilis hegységben lévő üreg ''Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás'' néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel.
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi ''Vizesés alatti barlang'' andezitagglomerátumban jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált,
A 2014. évi ''Karsztfejlődés''ben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy vannak barlangszerű mesterséges üregek a Visegrádi-hegységben, melyeket többnyire barlangnak is neveznek. Hét ilyen mesterséges üreg ismert 532 méter hosszúságban. Legnagyobb jelentőséggel bír a pomázi Holdvilág-árok három mesterséges ürege, a [[Weislich-barlang]], az [[Y-ágú-barlang]] és a Vízesés-alatti-barlang. Nagy sajtóvisszhangot kapott az ásatások értékelése miatt a Holdvilág-árok három mesterséges ürege. Régészetileg a Holdvilág-árok három mesterséges üregének előterét ásták meg, illetve az ásatások még folyamatban vannak. A Visegrádi-hegység 7 barlangszerű mesterséges üregének egyike a pomázi 9,1 m hosszú, 2,3 m mély és 2,3 m magas üreg.
| |||