„Assisi” változatai közötti eltérés

Kr. e. 1000 körül vándor [[umbria]]iak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erődített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az [[etruszkok]] foglalták el. Az [[ókor]]i [[Római Birodalom]] [[i. e. 295|Kr. e. 295-ben]] a [[sentinumi csata]] után szerezte meg a hatalmat [[Olaszország történelme|Itália]] központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idők emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a [[fórum]], egy [[színház]], egy [[amfiteátrum]] és [[Minerva (mitológia)|Minerva]]; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (''Minerva feletti Szűz Mária'') templom néven ismeretes.

[[238|Kr. u. 238-ban]] [[Assisi Rufinus]] keresztény hitre térítette a várost. (A hagyomány szerint a [[vértanú]] püspök maradványai a San Rufino-[[katedrálisszékesegyház|katedrálisban]]ban nyugszanak). [[545]]-ben [[Totila keleti gót király|Totila osztrogót király]] leromboltatta a város nagy részét. Ezután Assisi a [[longobárdok]], majd később a [[frankok]] uralma alá került.

A [[11. század]]ban a város független [[guelfek és ghibellinek|ghibellin]] közösséggé vált. Állandó harcban álltak a [[guelfek és ghibellinek|guelf]] [[Perugia|Perugiával]]. Egy ilyen háborúban történt, hogy Giovanni di Bernardonét, a későbbi Assisi Szent Ferencet foglyul ejtették, elindítva ezzel azt az eseménysorozatot, amely a ferences rend megalapításához vezetett.