„Analógia (nyelvészet)” változatai közötti eltérés

szócikk fejlesztése
a (Lásd még fejezetcím cseréje az ajánlás szerint AWB)
(szócikk fejlesztése)
A [[nyelvészet]]ben az '''analógia''' terminus két [[nyelv]]i elem között létező olyan alaki vagy tartalmi részleges hasonlóságot nevez meg, amely meghatározza az egyik változását a másik hatására.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/analogie '''analogie'''] szócikk.</ref> Gyakran a változás abban áll, hogy rendhagyó alak szabályossá válik a sokkal nagyobb számú ilyen alak hatása alatt,<ref name="crystal">Crystal 2008, 24. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 50-51. o.</ref> de előfordul az is, hogy szabályos alak válik rendhagyóvá más rendhagyó alak vagy alakok mintájára.<ref name="dobridor"/>
Az '''analógia''' vagy '''analógiás képzésmód''' egy [[nyelv]]ben olyan alaktani változás, amely más – elterjedtebb vagy gyakrabban használt – alakok hatására jött létre (azaz hasonló alakra hozás). A nyelvi analógia a hangtörvények után a második legfontosabb tényező, amely szerepet játszik a nyelv alaktani fejlődésében: amikor egy [[morféma]] a hangtani fejlődési törvényszerűségekből nem vezethető le, akkor a legtöbb esetben az analógiás képzésmód ennek az oka.
 
Az analogikus folyamat lehet [[Szinkrónia és diakrónia|diakronikus]], azaz a [[nyelvtörténet]] egyik szakaszában megy végbe, vagy [[Szinkrónia és diakrónia|szinkronikus]], tehát a nyelv egyidejű állapotában történik, csak egyes beszélők vagy beszélőkategóriák nyelvhasználatában.<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 55-56. o.</ref> Jellegzetesen szinkrón jelenségről van szó olyan neki idegen nyelvet használó személy esetében, aki nem sajátította el azt [[anyanyelv]]i szinten, vagy olyan gyerek esetében, aki anyanyelvét tanulja.<ref name="crystal"/>
Gyakran előfordul, hogy eredetileg rendhagyó ragozott alakok analógiás képzéssel – szabályos ragozásúak hatására – szabályossá válnak. Az ilyen irányú változás (egyszerűsödés) azonban nem törvényszerű, végbemehet ellenkezőleg is: a szabályos ragozású alak valamely rendhagyó mintájára szabálytalanná válik, vagy éppenséggel az eredetileg rendhagyó képzésű alak másféle rendhagyó képzési módot vesz fel.
 
A nyelvészet történetében az analógia fogalmát főleg a [[19. század]] óta használják. Akkor [[Wilhelm Scherer]] és [[Hermann Paul]], a [[neogrammatikusok]]nak nevezett irányzathoz tartozó nyelvészek a történeti [[hangváltozás]]okat tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek törvényszerűek. Eszerint, egy bizonyos [[beszédhang]], adott [[fonetika]]i környezetben, egy bizonyos nyelvben és egy bizonyos időszakban ugyanazon a változáson megy át mindegyik szóban. Azt észlelve, hogy mégis vannak kivételek, az analógia volt az egyik tényező, amellyel magyarázták.<ref>Dubois 2002, 289. o.</ref>
==Példák==
 
*A [[latin nyelv]]ben az <small>HABERE</small> (’birtokolni’) ige befejezett múlt ideje – egyes szám első személyben – <small>HABUI</small> volt, amely a [[Spanyol nyelv|spanyolban]] ''hube'' alakúra változott (<small>HABUI</small> > *''aubi'' > [[Óspanyol nyelv|óspanyol]] ''ove'' > spanyol ''hube)'', majd ez a végződés alapjául szolgált más rendhagyó igék befejezett múltjának a képzésére, elhagyva a latin eredetű etimológiai képzésmódot:
Az analógia a nyelv mindegyik területén megnyilvánul: a fonetikai rendszerben, a [[Morfológia (nyelvészet)|morfológiai]] (alaktani) rendszerben, a [[szóalkotás]]ban, a [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]] (mondattani) szerkezetben. Fontos tényezője a [[nyelvi változás]]nak, tehát a nyelvek fejlődésének.<ref name="bidu"/>
**''andar'' (→ ósp. ''andide) → anduve'' (vö. lat. <small>AMBULAVI</small>)
 
**''estar → estuve'' (vö. lat. <small>STETI</small>)
Általában a történeti analogikus változásokat magában foglalja a [[sztenderd nyelvváltozat]], viszont a szinkronikusokat elutasítja.<ref name="crystal"/>
**''tener → tuve'' (vö. lat. <small>TENUI</small>)
 
*A [[Magyar nyelv|magyarban]] így lett az eredetileg ''szőleje'' alakból ''szőlője'' a ''szőlő'' [[szótő]] hatására. A ''falusi'' szavunk sem szabályos toldalékolással lett képezve (nincs önmagában használt ''falus'' alak), hanem a jelentésében hasonló ''városi'' mintájára.
== A nyelvtörténetben ==
*Az [[Angol nyelv|angolban]] az ''alcoholic'' (’alkoholista’) szó hatására képződött a ''workaholic'' (’munkamániás’) szóösszetétel.
 
=== Morfológiai analógia ===
 
A morfológiai analógiák különösen gyakori. Példák néhány nyelvben:
* {{hu}} Valamikor a ''homok'' [[szó]]nak volt egy [[Szinkópa (nyelvészet)|szinkópás]] (hangkivetéses) [[Szótő|tőváltozata]] is, a ''homk-''. Idővel ez kihalt, mivel analógia útján a szó bekerült a sokkal több egyetlen tőváltozatú szavak osztályába.<ref>Kálmán – Trón 2007, 111. o.</ref>
* {{en}} Egyes, az [[óangol nyelv]]ben rendhagyó [[Múlt idő (nyelvészet)#Az angol nyelvben|egyszerű múlt idő]] ''(past simple)'' alakok szabályosak lettek, pl. ''healp'' > ''helped'' (a ''help'' ’segít’ ige alakja) a sokkal több ''-ed''-re végződő szabályos alak hatására.<ref name="crystal"/>
* {{fr}} Az [[Francia nyelv|ófrancia nyelvben]] az ''envoyer'' ’küld’ ige [[Jövő idő (nyelvészet)|jövő idejű]] alakja szabályosan ''envoierai'' volt, de szabálytalanul ''enverrai'' lett a ''voir'' ’lát’ ige ugyancsak rendhagyó ''verrai'' jövő idejű alak hatására.<ref name="dubois">Dubois 2002, 32. o.</ref> Az analogikus változás az ''envoierai'' [ãvwa're] és a ''voir'' [vwar] közötti részleges [[kiejtés]]i hasonlóság miatt történt.
* ([[Montenegrói nyelv|montenegróiul]]) A [[Nem (nyelvészet)|nőnemű]] [[Főnév|főnevek]] többsége [[Szám (nyelvészet)|egyesszám]] [[alanyeset]]ben ''-a''-ra végződik, de egyes női keresztnevek ''-e''-re (pl. ''Mare'', ''Dese'', ''Ike'') analógia útján az ''-a''-ra végződőek ''-e'' [[rag]]os [[megszólító eset]]ű alakjával.<ref>Čirgić 2010, 74. o.</ref>
* {{ro}} A [[Latin nyelv|latin]] ''scio'' ’tudok’ a román nyelvben a hangváltozások szabályai szerint *''șiu'' [ʃiw] kellett volna legyen, de ''știu'' [ʃtiw] lett az [[ige]] [[Paradigma|paradigmája]] többi alakjának az analógiai nyomása alatt.<ref name="bidu"/>.
 
==== Szóalkotási analógia ====
 
A [[szókészlet]] szintjén az analógia a szóalkotásban van jelen. A [[szóképzés]] analógiás úton terjed. Például a becézőnév képzési módszere (pl. ''Ferenc'' → ''Feri'') átterjedt [[Köznév|köznevekre]] is a bizalmas [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], pl. ''uborka'' → ''ubi''.<ref>Kiefer 2006, 37. o.</ref>
 
Az [[angol nyelv]]ben az ''-ing'' [[képző]] alkotott cselekvésneveket már a nyelv régi szakaszaiban. A modern nyelvben is ez történik új szavak alkotására, pl. ''xerox'''ing''''' ’fénymásolás’, a ''[[Xerox]]'' márkanév alapján. Olykor a szóalkotást az alapszó újraelemzése előzi meg. Például a ''Hamburger'' ’[[hamburg]]i’ [[Német nyelv|német]] szót az [[amerikai angol nyelv]]ben ''ham'' ’sonka’ + ''-burger''-ként elemezték, és a második elemmel olyan szavakat alkottak, mint ''cheeseburger'' (''cheese'' ’sajt’) vagy ''turkeyburger'' (''turkey'' ’pulyka’).<ref name="bussmann"/>
 
[[Jövevényszó|Jövevényszavak]] a befogadó nyelvbe való illesztésének az egyik eszköze a befogadó nyelv [[toldalék]]ainak a hozzáadása, az ebben alkalmazott módszerek mintájára. Például idegen szavakból a „foglalkozik valamivel” jelentésű igék egyik képzője az ''-l'': ''boksz'''ol''''', ''park'''ol''''', ''szkenn'''el''''', ''menedzs'''el''''' stb.<ref>Kiefer 2006, 39. o.</ref>
 
A [[román nyelv]]ben hasonló a módszer. Például a [[Melléknév|melléknevekből]] tulajdonságneveket alkotó ''-itate'' képzőt régebben olyan jövevényekre alkalmazták, mint ''timid'' ’félszeg’ (→ ''timid'''itate''''' ’félszegség’), majd egyre több újabbra, mint ''spectaculos'' ’látványos’ (→ ''spectaculoz'''itate''''' ’látványosság’).<ref name="bidu"/>
 
Olykor átvesznek olyan idegen [[Szóösszetétel|összetett szavakat]], amelyekben legalább az egyik tag önállóan nem használható szó, de [[Szókészlet|lexikai]] jelentése van, majd az ilyen tagot analógia útján a nyelvben már régóta létező szóval kombinálják. Ilyen a [[horvát nyelv]]ben a franciából átvett ''hipodrom'' ’lóversenypálya’, amely alapján olyan szó található a horvátban, mint ''žabodrom'' (szó szerint ’békaversenypálya’).<ref>Barić 1997, 302. o.</ref>
 
=== Fonetikai analógia ===
 
Van olyan szó, amelynek a hangváltozás szabályai szerint egy bizonyos alakja kellett volna legyen, de megváltozott, mert több, a [[Szemantikai mező|szemantikai mezejébe]] tartozó szavak alakja hatott rá. Ilyen a románban a ''luni'' ’hétfő’ szó, amely alakja szabály szerint *''lune'' (< latin ''Lunae'') lett volna, ha nem hatott volna rá a ''marți'' ’kedd’, ''miercuri'' ’szerda’ és ''vineri'' ’péntek’ szavak alakja. Ilyesféle analógia jövevényszavakra is érvényes. Ugyancsak a románban az ''octombrie'' ’október’ szóba az ''m'' azért került be, mert megvan a ''septembrie'' ’szeptember’, ''noiembrie'' ’november’ és ''decembrie'' ’december’ szavakban.<ref name="bidu"/>
 
== A nyelv szinkrón állapotában ==
 
Olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd változatuk, az analógia változásokat okozhat a sztenderd által szentesített szabályokhoz viszonyítva, ha a nyelvhasználó nem ismeri őket eléggé ilyen vagy olyan okból.
 
Analógia útján az ilyen nyelvhasználó például szabályossá tesz a sztenderdben létező rendhagyó alakokat. Példák:
* Anyanyelvüket tanuló magyar gyerekek beszédében hallhatók olyan mondatok, mint '''''Kötjed''' meg a cipőmet'', '''''Festjed''' be a házat'', '''''Öltöztets''' át''.<ref>Albertné Herbst 2007, 694. o.</ref>
* Egyes angol [[dialektus]]okban és nem anyanyelvi nyelvhasználók beszédében a rendhagyó ''went'' ’ment’, ''saw'' ’látott/látta’ és ''kneew'' ’tudott/tudta’ alakok helyett a ''goed'', ''seed'', illetve ''knowed'' alakokat lehet hallani, az ''-ed''-re végződő szabályos alakok mintájára.<ref name="crystal"/>
* A francia nyelvben bizonyos szavak egyesszámban ''-al''-ra végződnek, például ''cheval'' [ʃval] ’ló’ vagy ''chacal'' [ʃakal] ’sakál’. Köztük vannak rendhagyó többesszámú alakok, mint ''chevaux'' [ʃvo], miközben a szabályos alak a beszédben rendszerint nem különbözik az egyesszámú alaktól, mivel a nem kiejtett ''-s''-sel írják. Akik nem ismerik a sztenderd ''chevaux'' alakot, többesszámban ''chevals''-t írnak és [ʃval]-nak ejtik ki. Egy másik példa a rendhagyó ''dites'' [dit] ’mondtok/mondjátok’ alak, amely helyett egyesek ''disez'' [di'ze]-t írnak, illetve mondanak, mivel ''-ez'' [e] a többesszám második [[Személy (nyelvészet)|személy]] ragja majdnem minden ige esetében.<ref name="dubois"/>
 
Olyan eset is van, amikor szabályos sztenderd alak rendhagyóvá válik. Ez történik egyes franciául beszélők esetében, akik a szabályos többesszámú ''chacal''-t ''chacaux''-vá teszik, mivel úgy tudják, hogy az ''-al''-ra végződő szavak többesszámban ''-aux''-ra végződnek.<ref name="dubois"/> Ez ún. [[hiperkorrekció]]s jelenség, „amikor a nyelvhasználók valamelyik nagyobb presztízsű [[nyelvváltozat]]hoz próbálnak alkalmazkodni, és ebbéli igyekezetükben olyan esetekben is az arra a nyelvváltozatra jellemző alakot használják, amikor az illető nagyobb presztízsű változatot beszélők nem”.<ref>Kálmán – Trón 2007, 163. o.</ref> A szabályossá tevés is lehet hiperkorrekciós felnőttek beszédében, pl. ''Moziban megy'', ''Öntjek egy kis teát?''<ref>Kálmán – Trón 2007, 40. o.</ref>
 
Példa szintaktikai analógiára a következő: az ’emlékszem erre/rá’ szerkezetnek a francia sztenderd szerint két helyes szerkezet felel meg: ''je m’en souviens'' és ''je me le rappelle''. Analógia útján az első mintájára elterjedt a sztenderd szerint hibás ''je m’en rappelle''.<ref>Bougchiche 2016, 5. o.</ref>
 
== A metafora ==
 
A [[metafora]] analógia útján létrejövő [[szókép]]. Úgy dikronikus, mint szinkronikus jelenség.
 
A nyelvtörténet során számos [[köznyelv]]i metafora keletkezett, amelyeket a beszélő már nem érez metaforáknak. Egyesek több nyelvben is ugyanarra a hasonlóságra épülnek, pl. a ''szék/fotel karjai'' megvan az angolban ''(the arms of a chair)'', a franciában ''(les bras d’un fauteuil)'', a németben ''(die Arme eines Sessels)'', a [[Portugál nyelv|portugálban]] ''(os braços de uma poltrona)'', a románban ''(brațele unui fotoliu)'' stb.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 89. o.</ref>
 
A műszaki és tudományos nyelv metaforához is folyamodik új fogalmak megnevezésere. Így jelent meg például az angol ''mouse'' a [[Számítástechnika|számítástechnikában]], amelyet egyes nyelvekben lefordítottak, pl. magyar ''egér''<ref name="szathmari">Szathmári 2008, '''metafora''' szócikk.</ref> vagy francia ''souris''.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/souris '''souris'''] szócikk.</ref>
 
A [[szleng]]ben a metafora szándékosan használt eszköz arra, hogy másként nevezzenek meg fogalmakat, mint a köznyelvben, például:
* {{hu}} ''kaptár'' ’börtön’;<ref>Zsemlyei 2009, 7. o.</ref>
* {{en}} ''snow'' ’kokain’ (szó szerint ’hó’);<ref>Bussmann 1998, 152. o.</ref>
* {{fr}} ''cafetière'' ’fej’ (szó szerint ’kávéskanna’);<ref>Dubois 2002, 48. o.</ref>
* {{ro}} ''bicicletă'' ’szemüveg’ (szó szerint ’bicikli’).<ref>Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/argou '''argou'''] szócikk.</ref>
 
Szikronikus jelenség az [[irodalom]]ban használt metafora, mivel egyéni és alkalmi alkotás, pl. ''Legyen az Atya dicséretére, amit írok; nemkülönben legyen '''égő gyertyája''' az én jó szándékomnak'' ([[Tamási Áron]]: ''Szirom és Boly'').<ref name="szathmari"/>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
 
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'': ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb, Školska knjiga, 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}}
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'': [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest, Editura științifică, 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.): [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York, Routledge, 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip: [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma, 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David: [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing, 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe: ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest, Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'': ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs, Larousse-Bordas/VUEF, 2002
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor: [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest, Tinta, 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
* [[Kiefer Ferenc]]: 3. fejezet – Alaktan. In Kiefer Ferenc (szerk.): ''Magyar nyelv''. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}. 54–79. o.; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 34–49. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Redouane, Bougchiche: Appropriation et productivité linguistiques : comment le locuteur construit-il sa langue ? (Nyelvi adoptálás és termékenység. Hogyan építi ki a beszélő a nyelvhasználatát?) ''SHS Web of Conferences'', 27. sz. (2016) {{DOI|10.1051/shsconf/20162710001}} (Hozzáférés: 2021. október 5.)
* [[Szathmári István]] (főszerk.): ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest, Tinta, 2008
* {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la langue française informatisé] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés:
* Zsemlyei János: A mai magyar nyelv szókészlete. Részletek ''A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai'' egyetemi jegyzetből. Kolozsvár, Erdélyi Tankönyvtanács, 2002; online: [https://fr.scribd.com/document/253447589/A-Magyar-Nyelv-Szokeszlete-I-resz I. rész], 2009 (Hozzáférés:
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
*[[Népetimológia]]
 
{{portál|nyelvészet}}
[[Kategória:MorfológiaNyelvészet]]