„Barbarizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk jobbítása |
|||
1. sor:
A '''barbarizmus''' (< [[Latin nyelv|latin]] ''barbarismus'' < [[Ógörög nyelv|ógörög]] βαρβαρισμός ''barbariszmósz'') terminus eredeti jelentése [[Arisztotelész]] használatában „érthetetlen nyelvezet, mint amilyen egy idegen [[nyelv]]”<ref>{{fr}} Eulexis-web, '''[https://outils.biblissima.fr/fr/eulexis-web/?lemma=%CE%B2%CE%B1%CF%81%CE%B2%CE%B1%CF%81%CE%B9%CF%83%CE%BC%CF%8C%CF%82&dict=Bailly βαρβαρισμός]''' szócikk.</ref>. Az [[ókor]]i [[Retorika|retorikában]] [[Szó|szavak]] elleni vétséget, szó helytelen használatát értették alatta, ami az egyik [[stílus]]erény, a nyelvi helyesség ellen vét, beleértve idegen szavak szokatlan használatát. A modern [[nyelvészet]]ben a [[nyelvtörténet]] egy adott időpontjában érvényes mindenféle nyelvi norma szerinti [[Hiba (nyelvészet)|hibát]] értenek barbarizmus alatt.<ref name="bussmann_119">Bussmann 1998, 119. o.</ref><ref name="dubois_62">Dubois 2002, 62. o.</ref>
== A terminus értelmezése a nyelvészetben ==
A barbarizmust különféleképpen értelmezték nyelvészek az idő során.
A [[reneszánsz]] korában a [[Humanizmus|humanisták]] az ókor felé fordították figyelmüket, és számukra egyes [[középkor]]i latin kifejezések voltak idegenszerűek, tehát barbarizmusok a [[klasszikus latin]]hoz viszonyítva.<ref name="szathmari">Szathmári 2008, '''barbarizmus''' szócikk.</ref>
Később a nemzeti nyelvek kialakulása és [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdizálása]] kezdetekor ún. „nyelvtisztító” mozgalmak léteztek, amelyek szerint az idegen szavak általában voltak barbarizmusok. Például a [[magyar nyelv]] esetében a [[nyelvújítás]] korában az ezt a mozgalmat képviselő írástudók a latinizmusok és a [[Német nyelv|germanizmusok]] használata ellen küzdöttek.<ref name="szathmari"/>
Több nyelv nyelvészetében is megvolt ez a nézet a barbarizmusról. Például az [[Orosz nyelv|orosz]] nyelvészetben foglalkoztak a [[18. század|18.]] és [[19. század]]ban a [[nemesség]] [[zsargon]]jában használt [[Francia nyelv|francia]] szavakkal. Már a 18. században megjelentek francia szavak használatát kifigurázó [[Irodalom|irodalmi]] művek, olyanokat, mint флатировать ''flatyirovaty'' (< ''flatter'' ’hízelegni’), адорировать ''adorirovaty'' (< ''adorer'' ’imádni’), пансэ ''pansze'' (< ''pensée'' ’gondolat’).<ref>Alekszandr Szumarokov (1717–1777) Пустая ссора ''Pusztaja sszora'' ’Értelmetlen veszekedés’ című színdarabjából Uszpenszkij 1971, [http://speakrus.ru/uspens/ch8.html 8. fejezet] által idézett példák.</ref> A [[Román nyelv|román]] neylvészeti hagyományban is megvan az egyes társadalmi csoportok zsargonjában megjelent idegen szavak barbarizmuskénti kezelése. Ilyennek tekintették például a ''demoazelă'' (< francia ''demoiselle'' ’kisasszony’) vagy az ''animă'' (< [[Olasz nyelv|olasz]] ''anima'' ’lélek’) szavakat.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, '''[https://dexonline.ro/definitie-dtl/barbarism barbarism]''' szócikk.</ref>
Ugyancsak hagyományosan barbarizmusnak nevezik idegen szó használatát úgy, hogy nem felel meg a nyelv [[fonetika]]i (hangtani) és [[Morfológia (nyelvészet)|morfológiai]] (alaktani) szabályainak, vagy [[Helyesírás|helyesírásának]].<ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 81. o.</ref>
A modern nyelvészetben sem kezelik egységesen a barbarizmust.
Egyes nyelvészek folytatják a hagyományos értelmezést, például Constantinescu-Dobridor 1998 (lásd fentebb), aki még hozzáadja a barbarizmusok kategóriájához a nyelvben régen meglévő szavak torzított alakját is.<ref name="dobridor"/>
Bidu-Vrănceanu ''et al.'' 1997 azt állítja, hogy az európai nyelvészet általános értelmezésében a barbarizmus helytelen alakban vagy hibás jelentéssel használt szó, olyan beszélő által, aki nem ismeri eléggé az adott nyelv sztenderd változatát azért, mert nem az [[anyanyelv]]e, vagy mert nincs meg anyanyelvében a sztenderd ismeretéhez elegendő iskolázottsági foka.<ref name="bidu"/>
A barbarizmust jellemezheti a normához viszonyított [[grammatika]]i hiba, de különféle értelmezések léteznek a grammatika azon területeit illetően, amelyekben megnyilvánul. Dubois 2002 pontosítja, hogy a barbarizmus a szó alakjára vonatkozik, például [[ige]] helytelen [[Igeragozás|ragozására]] (pl. francia ''cueillira'' ’szedni fog’ ''cueillera'' helyett), vagy új szó [[Szóképzés|képzésére]] meglévő szó helyett. Ilyen a ''solutionner'' ’megoldani’ ige (← ''solution'' ’megoldás’) a ''résoudre'' ’megoldani’ helyett. A szerkezeti, tehát [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]] (mondattani) hibát elkülöníti a barbarizmustól ''solécisme'' ’szolecizmus’ elnevezéssel.<ref name="dubois_62"/>. Ez az elkülönítés megvolt már az ókori retorikában is.<ref>A. Jászó 2007, 598. o.</ref> Egyes hibák általánosan a nyelv szabályai ellen vétnek, [[nyelvváltozat]]tól függetlenül, mások csak a sztenderd szabályaitól térnek el, egyes [[dialektus]]okban vagy [[szociolektus]]okban.<ref>Dubois 2002, 436. o.</ref>
Bussmann 1998 szerint barbarizmus a hibásan kiejtett szó, a helyesírás ellen vétő írás és az [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeztetési]] [[Hiba (nyelvészet)|hiba]]<ref name="bussmann_119"/>, amely a szintaxishoz tartozik. A szolecizmusban grammatikai szabály elleni vétséget lát, de nem pontosítja, hogy a grammatika melyik területén.<ref>Bussmann 1998, 1091. o.</ref>
Szathmári 2008 megemlíti a „barbarizmus” szócikkben, hogy a klasszikus retorikában a mondattani vétség a szolecizmus, és ugyanott azt állítja, hogy a modern retorikában a barbarizmus „összefoglaló fogalom: olyan stíluseszközként használt szavak, szerkezetek tartoznak ide, amelyek sem hangalakilag, sem szerkezetileg nem illenek a nyelv sztenderd rendszerébe, illetve idegenszerűségükkel más nyelvek hatását tükrözik”.<ref name="szathmari"/>
== A barbarizmusok státusza ==
A barbarizmusoknak tekintett idegen szavak közül egyesek eltűnnek a nyelvből, de mások nem. Például a román nyelvből eltűntek olyan 19. századbeliek, mint a francia ''soirée'' ’estély’ vagy ''novitate'' (< olasz ''novità'' ’újdonság’), de mások fennmaradtak, pl. ''mersi'' (< francia ''merci'' ’kösz’) vagy ''bonjur'' (< francia ''bonjour'' ’jó napot’).<ref name="bidu"/>
Egyes szavakról vagy jelenségekről különbözhet nyelvészek szerint az a vélemény, hogy barbarizmusok-e vagy sem, mivel használatuk terjedése révén a sztenderd felé való haladást mutathatnak. Például Dubois 2002 megemlíti, hogy a ''solutionner'' igét a purista nyelvészek barbarizmusnak tekintik.<ref name="dubois_62"/> A ''Le Robert'' szótár „bírált szó”-ként jelöli meg.<ref>''Le Robert'', '''[https://dictionnaire.lerobert.com/definition/solutionner solutionner]''' szócikk.</ref>. A ''Larousse'' szótár azt magyarázza róla, hogy nem lehet barbarizmusnak tekinteni, mivel szabályosan képzett a ''solution'' főnévből, és hogy valószínűleg azért terjedt el, mert a ''résoudre'' ragozása nehezebb. Mégis azt ajánlja, hogy kerüljék a gondozott nyelvhasználatban, főleg írásban.<ref>''Larousse'', '''[https://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/solutionner/73362 solutionner]''' szócikk.</ref> A TLFi szótár nem fűz hozzá semmiféle olyan megjegyzést, amely kiiktatná a [[köznyelv]]ből.<ref>TLFi, '''[https://www.cnrtl.fr/definition/solutionner solutionner]''' szócikk.</ref> A románban használt ''mersi'' szó egy [[1998]]-as [[szótár]]ban még francia eredetű barbarizmus, ennek [[2009]]-es kiadásában már csak bizalmas szó, egy másik, [[2002]]-es szótárban csak egyszerűen [[indulatszó]], egy [[2010]]-esben pedig újból barbarizmus.<ref>Dexonline, '''[https://dexonline.ro/definitie/mersi mersi]''' szócikk.</ref>
Az orosz helyesírásban sajátos helyzetet foglal el a '''''ё''''' betű, amely többnyire a [jo] hangkapcsolatnak, olykor pedig az [o] [[Beszédhang|hangnak]] felel meg. Szabály szerint csak olvasni tanuló gyerekek és az oroszt idegen nyelvként tanulók számára készült szövegekben kötelező, valamint akkor, ha megtévesztő lehet nem használni. Más helyzetben megengedett helyette az '''''e''''' betű, amely elsősorban a [je] hangkapcsolatot írja le. Egyesek barbarizmusnak tartják nem használni minden szövegben a '''''ё'''''-t.<ref>[https://www.nyest.hu/hirek/jo-vagy-nem?force_desktop Jó vagy nem ё?]. In ''Nyelv és tudomány''. 2012. február 17 (Hozzáférés: 2021. október 17.)</ref>
Szathmári 2008 szerint az irodalomban tudatosan használt barbarizmus elfogadott [[Alakzat (retorika)|stílusalakzat]]. A [[Próza|prózában]] ilyen, a szerző korának sztenderdjétől való eltérések egyes szereplők beszédét hivatottak visszaadni, például:
:''Én pedig '''mátul''' fogva nem gondolkodom semmin, híreszteljétek ki, hogy meghaltam. Meglehet ugyan, hogy élek, hála a komáromi '''kapitulációnál''' kezembe nyomott '''geleitscheinnak''', s dacára annak a '''muszka''' lándzsának, amely Szebennél az oldalamba törött.'' ([[Jókai Mór]]: ''Az új földesúr'').
A [[költészet]]ben ilyen egyénítési céllal alkalmazott barbarizmusok mellett metrikai vagy ritmikai okokból használtak is vannak:
:''Azzal vagdalkoznak némely / Nem '''t’om''' milyen emberek,'' ([[Petőfi Sándor]]: ''Okatootáia'').
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]: Retorika. In A. Jászó Anna (szerk.): [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 555–606. o. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'': [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest, Editura științifică, 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.): [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York, Routledge, 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe: ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest, Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'': ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs, Larousse-Bordas/VUEF, 2002 (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* [[Szathmári István]] (főszerk.): ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta, 2008. {{ISBN|978-963-9902-02-2}}; az interneten: [https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Alakzatlexikon/adatok.html Alakzatlexikon]. Digitális tankönyvtár. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
* {{ru}} Uszpenszkij, Lev: ''[http://speakrus.ru/uspens/index.html Szlovo o szlovah]'' (Szó a szavakról). 5. kiadás. Leningrád: Gyetszkaja literatura, 1971 (Hozzáférés: 2021. október 17.)
== További információk ==
* Szabó Etelka: [https://argumentum.unideb.hu/2008-anyagok/SzaboE3.pdf A nyelvi képek és alakzatok szétválasztása a klasszikus hagyományban]. In ''Argumentum'', 4. sz. (2008), 144–156. o. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (Hozzáférés: 2021. október 17.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Barbarolexis]]
* [[Hiba (nyelvészet)]]
{{portál|nyelvészet}}
[[Kategória:Nyelvészet]]
[[Kategória:Retorika]]
== Kapcsolódó cikkek ==
| |||