„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
 
:''„A szerelmesek számára a mohamedán, a keresztény és a zsidó nem létezik. A szerelmesek számára a hit és a hitetlenség nem létezik.”'' ''[[Dzsalál ad-Dín Rúmí]]''<ref>[pontos ford: Tudd meg igazán [a] szeretőről, hogy nem [közönséges] „muszlim”, (mert) a Szeretet szektájában nincs „hit” vagy „hitetlenség” Rumi's Quatrain no. 768, Gamard & Farhadi fordítása alapján. Shahram Shiva, „Hush: Don't Tell God”, p. 17 and by Azima Kolin (Mafi alapján), "Rumi: Whispers of the Beloved", p. 71. [`âshiq to yaqîn dân, ke musulmân na-bûd dar maZhab-é `ishq, kufr-o îmân na-bûd]</ref><ref>{{CitWeb |url=https://www.dar-al-masnavi.org/corrections_popular.html |tit=Daru 'l-Masnavi Of The Mevlevi Order, Corrections of Popular Versions of Poems From Rumi's Divan |aut=Dar al-Masnavi |aut2= |ann= |accd=2021-11-3 |red=dar-al-masnavi.org |loc=}}</ref>
Az isteni szeretet fogalmát, amelyet perzsa nyelven Isk-e-Hakíki néven ismerünk, a mai napig számos nagy muszlim szent dolgozta ki. Egyes szúfi írók és költők talán az emberi szeretetet vették metaforának az Isteni Szeretet meghatározásához, de a kiemelkedő misztikusok teljes egészében kifejtik a fogalmat, és feltárják annak valóságát. Rabia volt az, aki elsőként határozta meg az isteni szeretet tanát.<ref>{{Cite web|url=http://www.newageislam.com/islam-and-spiritualism/rabia-basri-and-her-divine-love/d/3743|title=Rabia Basri and her Divine Love|last=Regunathan|first=Sudhamahi|date=29 Nov 2010|website=New Age Islam}}</ref> A szúfizmusban az „isk” azt jelenti, hogy önzetlenül és feltétel nélkül szeretni Istent. Rúmi számára a „szufizmus”szufizmus maga az ''isk'', és nem az aszkézis (''„zuhd”'') útja.
 
==Jegyzetek==