„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
:''Te felemeled a fátylat, hogy láthassalak Téged.''
:''Sem az egyik, sem a másik esetben nincs érdemem, de az első és a második dicsérete teljes egészében a Tiéd.''
[[Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli|Al-Ghazáli]] megjegyzi a verssel kapcsolatban: Az önző szeretet alatt az Isten iránti szeretetet értette, az Ő kegyeiért és kegyelméért, amit adott, és az átmeneti boldogságért, a hozzá méltó szeretet alatt pedig az Ő Szépsége iránti szeretetet, ami kinyilatkoztatott neki, és ez a két szeretet közül ez a magasabb és a finomabb. <ref>{{opcit |n=Al-Gazáli |c=Rewival of Religions of Sciences (Iḥyā’ ‘Ulūm al-Ghazali,Dīn Iyḥā’,) iv,|k=IV. 267)|f= |o=462}}</ref>
 
Mint minden misztikus, Rábia is az Istennel való egyesülést kereste. Egy versében ezt írja: ''„Reményem a Veled való egyesülés, mert ez vágyam célja”'', egy másikban ''„Megszűntem létezni, és kiléptem önmagamból. Eggyé váltam Istennel, és teljesen az övé vagyok”''. Rábia tehát a róla szóló hagyományok szerint abban különbözik a korai szúfiktól, akik egyszerűen aszkéták és quietisták voltak, hogy ő igazi misztikus volt, akit lángoló szeretet ihletett.<ref name="bad" />