Wikipédia

„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
20. sor:
Az iszlámnak, akárcsak a kereszténységnek, számos misztikus és hagyománya van Isten szeretetéről:
 
:''„A szerelmesek számára a mohamedán, a keresztény és a zsidó nem létezik. A szerelmesek számára a hit és a hitetlenség nem létezik.” vallotta'' ''[[Dzsalál ad-Dín Rúmí]],''<ref>[pontos ford: Tudd meg igazán [a] szeretőről, hogy nem [közönséges] „muszlim”, (mert) a Szeretet szektájában nincs „hit” vagy „hitetlenség” Rumi's Quatrain no. 768, Gamard & Farhadi fordítása alapján. Shahram Shiva, „Hush: Don't Tell God”, p. 17 and by Azima Kolin (Mafi alapján), "Rumi: Whispers of the Beloved", p. 71. [`âshiq to yaqîn dân, ke musulmân na-bûd dar maZhab-é `ishq, kufr-o îmân na-bûd]</ref><ref>{{CitWeb |url=https://www.dar-al-masnavi.org/corrections_popular.html |tit=Daru 'l-Masnavi Of The Mevlevi Order, Corrections of Popular Versions of Poems From Rumi's Divan |aut=Dar al-Masnavi |aut2= |ann= |accd=2021-11-3 |red=dar-al-masnavi.org |loc=}}</ref> a legnagyobb perzsa [[Szúfizmus|szúfi]] misztikus filozófus és költő a 13. században.
Az isteni szeretetszeretetmuszlim értelmezését és fogalmát, amelyet perzsa nyelven ''Isk-e-Hakíki'' néven ismerünk, a mai napig számos nagy muszlim szent dolgozta ki. Egyes szúfi írók és költők talán az emberi szeretetet vették metaforának az Isteniisteni szeretet meghatározásához, de a kiemelkedőlegkiemelkedőbb szúfi misztikus gondolkodók feldolgoztákazt magát a fogalmathirdették, éshogy feltárták annak mélyebb valóságát. Rábia volt az, aki elsőként határozta meg az isteni szeretet tanát.<ref>{{Cite web|url=http://www.newageislam.com/islam-and-spiritualism/rabia-basri-and-her-divine-love/d/3743|title=Rabia Basri and her Divine Love|last=Regunathan|first=Sudhamahi|date=29 Nov 2010|website=New Age Islam}}</ref> A szúfizmusban az „isk” azt jelenti, hogy önzetlenül és feltétel nélkül szeretni Istent. Rúmi számára a szufizmusszúfizmus maga az ''isk'', és nem az aszkézis (''„zuhd”'') útja.
 
Rábia megvetette azokat a hívőket, akik csak istenfélelemből imádkoztak Allahhoz:
 
30 ⟶ 31 sor:
:''„Nem a pokoltól való félelemből szolgáltam Istent, mert csak egy nyomorult béres lennék, ha félelemből tenném; sem a Paradicsom iránti szeretetből, mert rossz szolga lennék, ha azért szolgálnék, amit kaptam, hanem csakis az Ő iránti szeretetből és vágyakozásból szolgáltam Őt.”''<ref name="ei"/>
 
Híres volt a misztikus szeretetről (mahábd) és az Istennel való közösségről szóló tanításáról, amely minden szeretet felett áll. Emberi, személyes kapcsolatairól így vallott:
 
:''„Minden igaz szerelmes a szeretett személlyel való meghittséget keresi, de a testem jelen van azok számára, akik keresik a társaságát, és a testem barátságos a vendégeivel szemben. De szívem Kedvese a lelkem vendége.”''<ref>{{opcit |n=Abdel Rahman Badawi |c=Rabia Al-Adawiyya, Martyr of Divine Love |k= |f= |o=}}</ref>
==Versek és mondások==
 
A gyakran neki tulajdonított versek közül sok más költőtől és más korból származik, talán azért maradhattak fenn, mert mondanivalójamondanivalójuk egybecseng Rábia hitvallásával.<ref>G. J. H. van Gelder kimutatta, hogy eredetileg világi szerelmes vers, lásd: Rabija verse a kétféle szerelemről: misztifikáció?, in Vers és a szép nem, az UEAI 15. kongresszusán elhangzott előadások gyűjteménye ... 1990, szerk. F. de Jong, Utrecht 1993, 66-76)</ref>
 
A leghíresebb, a szerelem két fajtájáról, a saját céljait kereső és a csak Istent és az Ő dicsőségét hirdető szerelemről szóló, híres és sokat idézett, fordított és kommentált műve:
51 ⟶ 52 sor:
==Megjelenése a kultúrában==
 
RabicaRábia félig legendás személyisége romantikus életrajzokat és két egyiptomi filmet is ihletett.
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rábia_l-Adavíja”