„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés

Az '''Érseki Víziváros''' ([[Latin nyelv|latinul]] '''Civitas archiepiscopalis''', egykor telepített lakosai után '''Németváros''') ma [[Esztergom]] városrésze. Nevét nem csak azért kapta, mert a Kis- és Nagy-Duna partján épült fel, hanem mert a város melegvizű forrásokban bővelkedett. Egykori erődítései, városfalai, középkori bástyái, török rondellái ma is láthatók a dunaparti sétány mellett.

Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, [[Szentgyörgymező]] és [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] közé ékelve; közvetlenül a [[Duna]] partján épült;. hozzátartozottAz északon egyutcás középkori város dél felé, (Hévíz felé) kiszélesedett, két-három utcára bővült. A városhoz tartozott a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített közúti [[Mária Valéria híd]] a Duna bal partjára, [[Párkány]]ba vezet. (Azóta a Vízivárosi- és a [[Prímás-sziget]] közti szakaszt feltöltötték, és a két sziget Prímás-egyesült.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref>) A város központját a Várhegy képezi, melynek tetején a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] emelkedik. A Várhegy a Duna felé néző meredek szélén állnak még a régi. A déli bástyafalban van elrejtve van a [[román stílus]]ú Szent István-kápolna, melyről sokáig úgy tartották, hogy [[I. István|Szent István]] születése helyén épült a [[9. század|9.]] vagy [[12. század]]ban. [[Simor János]] [[1871]]-ben restauráltatta. (István születésének helyét [[Szent István tér (Esztergom)|emlékmű jelzi]] a Várhegy északi részén)

[[IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a Királyi város mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a [[belváros (Esztergom)|királyi város]] falainak és épületeinek anyagából építették újjá. A legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is erősítették: 1543-ban a délkeletre nyíló Budai kapu védelmére még Szulejmán szultán építtette a Várhegy oldalába a Budaikapu rondellát (Budun kapukuleszi). A kaputól a Kis-Dunáig húzódó fal nyugati végére a vízpartra pedig 1560 táján egy félköríves rondellát (Ilidzsa kuleszi = Hévíz-fürdő tornya) építettek. A törökök másfél évszázados ittlétük alatt egy imahelyet, majdazaz [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|dzsámit]] is létrehoztak, a kötelező imatoronnyal, a minarettel együtt. Ez ma az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye.
Víziváros a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várdalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyarokmagyar lakosok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. Víziváros [[1895]]-ig önálló település maradt, utána az egyesített Esztergom III. kerülete lett.