„Suhayda János” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a félreérthető adatok a Szinnyeiben
17. sor:
 
== Élete ==
Suhayda János, Suhayda Imre és Poroszkay Judit fia. Miskolcon született. Családjával 1821-ben [[Vác]]ra költöztek, ott végezte gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait. 1834-től a pesti egyetemen jogot hallgatott. Miután 1837-ben tanulmányait befejezte, fölvették a váci egyházmegyei papjelöltek közé és a bécsi Pázmány-intézetbe küldték teológiai tanfolyamra. 1839. április végén eldöntötte, hogy a papi pályát a jogra cseréli fel. Mialatt a doktori fokozat elnyerésére készült, a báró Rudics és Vojnits családoknál, majd a báró Aczél Antal [[Arad vármegye]]i főispán családjánál nevelősködött. 1841-ben jogi doktori oklevelet szerzett, utána 1842. május 12-étől Vác város tanácsnoka lett. 1848. március 19-én Uzovits János hétszemélynök, a pesti egyetemi jogi kar igazgatója Pestre hívta, hogy az egyházi törvényeket magyar nyelven adja elő az egyetemen. Tanszékét 1848. március 23-án foglalta el. Kánonjoggal, polgári és magánjoggal, valamint kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, elsőként adta elő a kánonjogot magyar nyelven. 1849 végén, miután [[Frank Ignác (jogász)|Frank Ignác]] [[Bécs]]be került a kodifikációhoz (Szinnyei szerint Suhayda János is kapott meghívást Bécsbe a kodifikációhozmagyarországi jogügyekkel foglalkozó bizottmányba),<ref name="Szinnyei">{{Szinnyei|13||s/s25107.htm}}</ref> a magyar magánjogi tanszéken a helyettesítését ő látta el. Frank tragikus halála után, 1850 májusában azonban végleges rendes tanárként [[Wenzel Gusztáv]]ot bízták meg a magánjog előadására. Ekkor megkérdezése nélkül a [[Pozsonyi Királyi Jogakadémia|Pozsonyi Akadémia]] igazgatójának és magánjogi tanárának nevezték ki, de mivel nem akart [[német nyelv]]ű előadásokat tartani, megvált a tanári pályától.<ref name="Szinnyei"/>
 
1851-ben [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest vármegye]]i törvényszéki ülnökké, 1854-ben a [[kecskemét]]i törvényszék tanácsosává nevezték ki, és még ugyanabban az évben a [[székesfehérvár]]i törvényszék alelnöke lett. Az abszolutizmus korát követő alkotmányos időben rendelkezési állapotba helyezték. 1862. július 25-én a magyar királyi [[helytartótanács]] tanácsosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelező tagjának választotta. 1867-ben az Igazságügy Minisztériumhoz osztálytanácsossá, 1868. január 3-án pedig a [[Hétszemélyes Tábla]], majd a [[Magyar Királyi Kúria|Kúria]] bírájává nevezték ki.
60. sor:
*[https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/szerzoi-eletrajzok/jogtudos-szerzok/item/461-suhayda-janos Suhayda János életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál]
*[https://dlib.ogyk.hu/R/?utm_source=go.ogyk.hu&utm_medium=urlshortener&func=collections-result&collection_id=1572 Suhayda János digitalizált művei. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál]
*{{CitLib|aut= [[Konek Sándor]]|tit= Emlékbeszéd Suhayda János levelező tag fölött Dr Konek Sándor rendes tagtól |subtit= Olvastatott a M. T. Akadémia 1882. február 27. összes ülésén. |loc=Budapest |red=MTA |ann=1882|pag=1–21 |url= http://real-j.mtak.hu/632/1/EMLEKBESZ_001_1882_1883.pdf |ser=[[Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek]], I/2. |accd=2021-11-15}} [https://adt.arcanum.com/hu/view/EMLEKBESZ_001_1882_1883/?pg=16&layout=s ]