„Közi Horváth József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) infobox |
→Ifjúkora és közszereplővé válása: Saját kutatások |
||
7. sor:
[[Agyagosszergény|Agyagos]]ban született egy szegény sorsú földműves családban. 1914-ben költöztek [[Mosonmagyaróvár|Magyaróvárra]]. A költözésben közrejátszott az is, hogy ''Közi Horváth Józsefet'' szülei taníttatni szerették volna, végül a [[Piaristák|piarista]] gimnáziumba adták. Papi hivatása korán megérett benne, a hatodik osztály elvégzése után jelentkezett a [[győr]]i Püspöki Papnevelő Intézetbe. A felvétel elnyerése után a [[Czuczor Gergely Bencés Gimnázium|győri bencés gimnáziumban]] érettségizett 1922-ben. A budapesti [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar|Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kar]]ára jelentkezett,ahol teológiai doktori címét 1929-ben szerezte meg. 1927 júniusában szentelték pappá.
Lelkipásztori szolgálatát Magyaróváron kezdte, aztán [[Sopron]]ba került a Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelőjének. 1931-ben [[Fetser Antal]], győri püspök prefektussá nevezte ki. Aktív közéleti szereplőként végezte hivatását, [[keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] elköteleződésében [[Giesswein Sándor]]t követte, és újjászervezte az 1898-ban alapított Győri és Győrvidéki Keresztény Szociális Egyesületet. Beválasztották a város törvényhatósági bizottságába is. Bekerült a Magyar Népművelők Társaságának igazgatóságába. 1935-ben [[Serédi Jusztinián]] [[esztergomi érsek]], hercegprímás az [[Actio Catholica]] magyarországi szervezetének
A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után március 22-én az Országgyűlésben egyedül ő emelte föl szavát az elkövetett törvénytelenségek ellen. 1944. november 4-én [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] parlamenti eskütételének napján ismét beszéddel támadta a fölálló rendszert.
|