„Saját név hatása betűpreferenciára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Második tanumány: Módszere |
→Módszere: Diszkusszió |
||
56. sor:
===Módszere===
A kísérletek körébe 13 európai egyetemet vont be, 12 különböző nyelvvel: holland, angol, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, norvég, lengyel, portugál és spanyol. A kísérleti elrendezést egyszerűsítették, hogy könnyebben szabványosítható és távolabbról is könnyen követhető legyen. Az alanyoknak a helyi ábécé összekevert betűi közül kellett hat betűt kijelölniük, hogy melyek a legszimpatikusabbak, és ezeket sorba is kellett állítaniuk, 1 a legszimpatikusabbnak, 2 a második legszimpatikusabbnak, és így tovább. Az új módszert Belgiumban tesztelték 2047 hallgatóval.{{sfn|Nuttin|1987|pp=385–386}}
===Diszkusszió===
Összevetve a nyelveket és a betűket, egy betű 0,30 valószínűséggel lett kiválasztva, ha szerepelt az alany nevében, és 0,20 ha az alany neve nem tartalmazta. A legerősebb hatást a norvég és a finn eredmények mutatták, míg a leggyengébbet a magyar, a portugál és az olasz kísérletek jelezték. Itt is jelen volt a hatás, de nem ért el szignifikáns szintet.{{sfn|Nuttin|1987|p=390}} A csak a vezetéknevet használó kísérletekben is jelentkezett a hatás, de legerősebben a monogramokra vonatkozott; itt az összes kísérletben szignifikánsnak jelezték.{{sfn|Nuttin|1987|p=391}} A nevek kezdőbetűit 0,46 valószínűséggel választották ki. További kísérletek megmutatták, hogy a kezdőbetűk kizárásával is megmarad a hatás az összes nyelvben.{{sfn|Nuttin|1987|p=392}}
== Jegyzetek ==
| |||