„Saját név hatása betűpreferenciára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fogadtatása: Jellemzői |
|||
68. sor:
Ez 1995-ben megváltozott, amikor is Greenwald és Banaji rámutatott arra, hogy ez használható az önbecsülés közvetett mérésére, ahogy azt Nuttin is állította. Az ezt követő öt évben, 1995-től 1999-ig 14-szer, 2000-től 2004-ig 50-szer, 2005-től 2009-ig 114-szer, és 2010-től 2014-ig megközelítően 200-szor hivatkozták. A hatást már nem vitatják, és Stieger, Voracek, és Formann megtermékenyítő hatásúnak nevezte 2012-es metanalízisükben, ami 44 tanulmányt dolgozott fel a hatásról. Az elemzés nem találta nyomát a publikációs torzításnak.
==Jellemzői==
Hoorens 2014-es metaanalízisében, ami több tucat tanulmányt vizsgált, a hatást robusztusnak nevezte., a következők tekintetében:
* Hatókör: A hatás a nevek kezdőbetűire a legerősebb, de ezek kizárása esetén is érvényesül a név többi betűjére.
* Nem: Két tanulmány kivételével a hatás ugyanolyan erős volt nőknél és férfiaknál.
* Kor: A hatás iskolás gyerekektől egészen az idős alanyokig megtalálható.
* Kultúra: a hatás érvényesül különböző kultúrákban. Thaiföldi alanyokkal végzett vizsgálatokban Hoorens, Nuttin, Herman és Pavakanun erősebb hatást talált a keresztnéven, mint a ritkábban használt vezetéknéven. A japánok nem szokták kiemelni a monogramjukat, így a kezdő kanjikra sem volt erősebb a hatás, mint a többi kanjira.
== Jegyzetek ==
| |||