Wikipédia

„STS–56” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
12 788 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a átfogalmaz, korr
20. sor:
}}
[[Kép:STS056-91-054 - Payload bay view with ATLAS pallet (Retouched).jpg|250px|thumb|right|Az '''ATLAS–2''' a Discovery rakterében]]
 
Az '''STS–56''' az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 54., a [[Discovery űrrepülőgép]] 16. repülése.
 
==Küldetés==
A kilencnapos repülés célja operatív (gyakorlati, hatékony) űrszolgálat teljesítése.
 
==Jellemzői==
A beépített [[kanada]]i [[Canadarm]] (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálatfeladatok teljesítéséhez.
 
=== Első nap===
[[1993]]. [[április 8.|április 8-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster (SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája {{szám|90.4}} perces, {{szám|57}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]]-[[apszispont|perigeum]]a {{szám|291}} kilométer, [[apszispont|apogeum]]a {{szám|299}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|107346}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|93683}} kilogramm. Szállított hasznos teher {{szám|7026}} kilogramm.
 
==Hasznos teher==
36 ⟶ 37 sor:
# Environmental System (HERCULES) – egy módosított Nikon fényképezőgép térinformatikát alkalmaz, a földi tájékozódás érdekében (meghatározta, hogy valós időben, szélességi és hosszúsági pont megadásával mi látható a Földön, két tengeri mérföldön belül). Föld-megfigyelési rendszer katonai, környezeti, oceanográfiai és meteorológiai alkalmazásokhoz.
# Air Force Maui Optical Site (AMOS) – radar- és optikai megfigyelések elősegítése, a földi egységek kalibrálásának biztosítása
# Commercial MDA ITA Experiments (CMIX–2) – kereskedelmi megrendelésre több mint 30 orvostudományi vizsgálatot végeztek a [[mikrogravitáció|mikrogravitációs laboratórium]] segítségével. Az MDA Minilab mintegy 100 folyadékkeveréket állított össze.
# Space Tissue Loss-3 (STL-3) – orvosbiológiai kísérletek az űrhajósokat érő változások további pontosítására, elősegítve a regenerációs folyamatokat.
# Physiological and Anatomical Rodent Experiment (PARE.03) – kettőfélekétféle (PARE.03A és PARE.03B) patkánykísérlet (csont- és izomváz-kísérletek).
 
===Műhold===
A tehertérben rögzített [[műhold|kommunikációs műholdakat]] a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályairányba állították. Ezt követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdatműholdakat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen [[geoszinkron pálya|geoszinkron pályábapályára]] emelte.
 
====ATLAS–2====
A [[NASA]] tudományos programjának keretében a Föld felső légkörének tudományos vizsgálatát segítő űrlaboratórium – Atmospheric Laboratory for Applications and Science-2 (ATLAS–2). A program első tagja [[STS–45|ATLAS–1]] az [[STS–45]] űrrepülőgépen szolgált. A következő [[STS–66|ATLAS–3]] szolgálatra az [[STS–66]] fedélzetén kerülkerült sor.
 
Feladata adatok gyűjtése a napenergia hatásának vizsgálatához, a Föld felső légkörében történő ózonréteg-változásra. A vizsgálati műszerek az űrrepülőgép rakterében, a [[Spacelab]] laboratóriumban voltak elhelyezve:
# Atmospheric Trace Molecule Spectroscopy (ATMOS) – Trace molekula-spektroszkóp,
# Millimeter Wave Atmospheric Sounder (MAS) – milliméter hullámhosszúhullámhosszúságú légköri műszermérés,
# Shuttle Solar Backscatter Ultraviolet/A (SSBUV/A) – ultraibolya tartományban működő műszer,
# Solar Spectrum Measurement (SOLSPEC) – a Nap színképelemzőjeszínképelemző mérés,
# Solar Ultraviolet Irradiance Monitor (SUSIM) – ultraibolya-besugárzást mérő műszer,
# Active Cavity Radiometer (ACR) – üreges radiométer. A Föld energiaspektrumának mikrohullámú hullámhosszon való mérése.
# Solar Constant (SOLCON) – Get Away Special – zártnapállandó tartálybanmérése.
 
[[Fájl:STS056-90-034 - SPARTAN-201 free-flying (Retouched).jpg|bélyegkép|balra|'''SPARTAN-201''']]▼
====SPARTAN–201====
▲[[Fájl:STS056-90-034 - SPARTAN-201 free-flying (Retouched).jpg|bélyegkép|balra|'''SPARTAN-201''']]
Többször alkalmazható tudományos [[műhold]]. A műhold értéke 6 millió USD. Az első példány, a [[STS–51–G|Spartan–1]] (1985 – 048E) az [[STS–51–G]] segítségével végezte feladatát, a második a [[Challenger-katasztrófa]] során megsemmisült. A következő, a Spartan–201–2 (1994 – 059B) [[1994]]-ben indul szolgálatra.▼
 
▲Többször alkalmazható tudományos [[műhold]]. A műhold értéke 6 millió USD. Az első példány, a [[STS–51–G|Spartan–1]] (1985 – 048E) az [[STS–51–G]] segítségével végezte feladatát, a második a [[Challenger-katasztrófa]] során megsemmisült. A következő, a Spartan–201–2 (1994 – 059B) [[1994]]-ben indulindult szolgálatrael.
 
Megnevezései: Shuttle Pointed Autonomous Research Tool for Astronomy (SPARTAN–201–1); SPARTAN–201–1 (1993-023B). Kódszáma SSC 22623.
 
Háromtengelyesen stabilizált, a stabilizálást kémiai fúvókák segítették. A küldetés 3. napján a platformot (zárt laboratórium) kihelyezték a világűrbe. A platform pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 37 kilométerre eltávolodott. A műhold az űrrepülőgéptől két napig önállóan végezte tudományos mérési tevékenységét. Az összegyűjtött adatokat nem továbbították a [[Föld]]re, hanem a fedélzeti memóriakapacitás 1010 bit adatot (kb. 3 km szalag) tároltatárolt. A visszanyerést helyzetjelző fények segítették. Kétnapos üzemideje alatt mérte a [[napszél]] sebességét és vizsgálta a [[nap]]koronát. Az orbitális egység pályája {{szám|90.42}} perces, {{szám|57}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]]-[[apszispont|perigeum]]a {{szám|292}} kilométer, [[apszispont|apogeum]]a {{szám|298}} kilométer volt. Hasznos tömege {{szám|1288.9}} kilogramm. A platformot az adatok kiértékelése céljából a küldetés végén visszanyervebefogva, visszahozták a Földre.
 
====Kilencedik nap====
1993. [[április 17.|április 17-én]] a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen {{szám|9}} napot, {{szám|6}} órát, {{szám|8}} percet és {{szám|23}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|6202407}} kilométert ({{szám|3853997}} mérföldet) repült, {{szám|148}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et.
 
== Személyzet ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/STS–56”