„Japán történelme” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Imperial Seal of Japan.svg|270px|jobbra|bélyegkép|Aranysárga színű krizantém-csillag, Japán nemzeti szimbóluma<ref>{{Cite web |url=https://learnjapaneseanime.com/culture-custom/geography/national-flowers-of-japan/ |title=Do You Know National Flowers of Japan? Cherry Blossom and What is the Other One? |accessdate=2021-02-27}}</ref> ]]

 

 

A japán államszervezet és a tervszerűen kialakított fővárosok (794 után [[Kiotó]]ban) kínai mintát követtek. A 8-12. század közötti [[Heian-kor]]ban a császár hatalma folyamatosan lehanyatlott és a harcos [[szamuráj]]családok kezébe tevődött át. A [[Minamoto család|Minamoto]] és [[Taira család|Taira]] családok harcából az előbbi került ki győztesen; vezetője, [[Minamoto no Joritomo]] [[sógun]]nak kiáltotta ki magát és formálisan a császár meghatalmazásával, ténylegesen teljesen önállóan uralkodott az országban. 1274-ben és 1281-ben a mongolok megpróbálták [[Mongol hadjáratok Japán ellen|meghódítani]] Japánt, de visszaverték őket. A Minamoto-sógunok idejében elkezdődött egy feudális társadalom kialakulása, amelyben a politikai és katonai hatalom a központ helyett egyre inkább a helyi nagybirtokosokhoz, a [[daimjó]]khoz került át. A 15. század közepétől a 16. század [[Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)|végéig]] Japán egymással háborúzó kis államocskákra, családokra esett szét. Az államot [[Oda Nobunaga]] és utóda, [[Tojotomi Hidejosi]] egyesítette ismét. Utóbbi 1598-as halála után [[Tokugava Iejaszu]] szerezte meg a hatalmat és leszármazottjai, a [[Edo-bakufu|Tokugava-sógunok]] egészen a 19. század közepéig kormányozták az országot. Ebben a korszakban szigorú kasztrendszert vezettek be a társadalomban és a külfölddel való kapcsolatokat a minimálisra korlátozták.