„Gustav Mahler” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link javítása
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
 
== Ifjúsága ==
Gustav Mahler [[askenázik|askenázi]] [[Zsidók|zsidó]] szülők második gyermekeként, Kalischtben (ma Kalište), [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországban]] született, ahonnan pár hónap múlva családja Iglauba (ma [[Jihlava]]) költözött.<ref>Akkoriban fontos, {{szám|20000}} lakosú város, egy ideig itt működött a királyi pénzverde is.</ref> Apja, ''Bernard'' a város díszpolgára volt, több kocsmával, szeszfőzdével és pékséggel rendelkezett. Ennek ellenére boldogtalan gyermekkora volt, [[alkoholizmus|alkoholista]], otthon brutális, nőcsábász apja, bigottan [[vallás]]os anyja, ''Maria Hermann'' mellett. Tizennégy testvéréből hét fiatalon meghalt.<ref>Ebből az élményből is fakadhat műve, a ''Gyermekgyászdalok''.</ref>
 
Korán jelét adta zenei tehetségének, négyévesen az utcán vonuló katonazenekar után „vonult” [[Harmonika|harmonikázva]], hatévesen vidám [[polka|polkát]] komponált, amit – pokoli környezete jellemzésére – gyászinduló vezet be. Korán kezdett zenét tanulni, zongorázott, és Heinrich Fischertől, a helyi Szent Jakab-templom karvezetőjétől az összhangzattant is megismerte. Gyerekkorában kialakult a később mindig jellemző [[messianizmus]]a, miszerint [[Isten]] keresése és a művészet szolgálata váltja meg az embert.<ref>Arra a kérdésre, hogy mi szeretnél lenni, tízévesen azt válaszolta: ''vértanú''.</ref> Az iglaui [[német nyelv]]ű gimnáziumba járt, és a városi színházban adta élete első [[zongora]]koncertjét nagy sikerrel. Később egy [[prága]]i gimnáziumban tanult, majd 1875-ben beiratkozott a [[bécs]]i konzervatórium zongoraszakára, ahol tanára [[Julius Epstein]] volt.<ref>Epstein pénzzel is segítette, és magántanulókat ajánlott neki.</ref> Emellett [[összhangzattan]]t és komponálást is tanult magántanáránál, [[Anton Bruckner]]nél. Ebben az időben alaposan tanulmányozza [[Arthur Schopenhauer|Schopenhauer]] és [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]] [[filozófia]]i műveit, melyeknek erős hatásuk volt később művészetére. A [[konzervatórium]]ban abbahagyta a zongoratanulást, a zeneszerzői és karmesteri karrier felé indult. Még nem volt húszéves, amikor tanulmányait befejezve, elhagyta Bécset.
86. sor:
[[Fájl:Grinzinger Friedhof - Gustav Mahler.jpg|thumb|260px|alt= A tall stone column bearing the words "Gustav Mahler", surrounded by a low green hedge, with a floral bloom in the foreground|Mahler sírja a bécs-grinzingi temetőben]]
 
FeleségeÖzvegye, [[Alma Maria Mahler-Werfel]],<ref>Műveit l. ott. A névforma annak következménye, hogy miután Gropiustól elvált, [[Franz Werfel]] íróhoz ment feleségül.</ref> 1940-ben kiadta emlékiratait, ''Gustav Mahler: Levelek és visszaemlékezések'' címmel. A kritika szerint ezek a visszaemlékezések meglehetősen szubjektívek és önigazolók. Úgy érezte, jobb zenész, mint a férjeMahler, csak zsarnok férje és az ő önfeláldozása miatt ezt a világ nem ismerheti meg. Könyvében férje 159 levelét tette közzé, de csak 37-et nem változtatott meg, dokumentumok százait nem publikálta.
 
== Jelentősége ==
253. sor:
*''Gustav Mahler''; ford. Iványi Franciska; Kossuth, Bp., 2011 (''Metropol könyvtár'') + CD
*''Liszt, Mahler. Tanulmánykötet''; szerk. Dombi Józsefné, Maczelka Noémi; SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, Szeged, 2012
*Péteri Lóránt: ''Mahler, a scherzo és a "kísérteties"„kísérteties”''; Rózsavölgyi, Bp., 2015 (''Musica scientia'')
*Theodor W. Adorno: ''Mahler. Egy zenei fiziognómia''; ford. Weiss János; Rózsavölgyi, Bp., 2018