„Ziribári-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
Az 1920-ban megjelent ''Budapest Duna-jobbparti környéke'' című könyvben meg van említve, hogy a Ziribár DK-i, kopár, mészköves csúcsán van egy feltáratlan barlang. Az 1924-ben napvilágot látott ''Budapest Duna-jobbparti környéke'' című kiadványban meg van ismételve az 1920-ban publikált könyv Ziribári-barlangot említő része. A ''Turistaság és Alpinizmus'' 1929. augusztus 1-i számában szó van arról, hogy a Gyopár Turista Egyesület barlangkutatóira szép feladatok várnak a nemrég felfedezett ziribári barlang feltárásánál. A ''Turisták Lapja'' 1931. évi évfolyama megemlíti, hogy a [[Csévi-barlang]] ásatása után a Pilis hegység többi barlangjában az ősember utáni kutatás már nem tűnt észszerűnek, mert pl. a Ziribár tetején lévő kis víznyelő csak földrajzi érdekességű.
A ''Turisták Lapja'' 1937. évi évfolyamában az van írva, hogy a ''Ziribári barlang'' a Pilis turistakalauz szerint még feltáratlan barlang, amely a Ziribár DK-i csúcsán helyezkedik el. Eddig még nem sikerült megtalálni. Az 1948. évi ''[[Hidrológiai Közlöny]]''ben publikálva lett, hogy a Hosszú-hegy kiemelkedésével alábbszállt a Hosszú-hegyben a karsztvízszint és megszűnt a működése a Ziribári-, Hosszúhegyi-, Pilisszántói- és Szurdokvölgyi-barlangok forrássorozatának. Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben szó van arról, hogy a Ziribár csúcsán van egy érdekes és feltáratlan barlang, amelynek kb. 2 m átmérőjű, függőlegesen lefelé mélyülő bejárata van. [[Kadić Ottokár]] 1952-ben befejezett kéziratában az olvasható, hogy a ''Ziribár-barlang'' a Barcza–Thirring-féle turistakalauz szerint a Ziribár DK-i csúcsán lévő feltáratlan barlang, amelyet addig senki sem kutatott, és ezért még hiányzik részletes leírása. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1953. évi ''Földrajzi Értesítő''ben publikált tanulmány szerint a Ziribár DK-i csúcsának tetején, 400 m tszf. magasságban van a ''Ziribári barlang''. Az eltömődött kis barlang aknaszerű és 1–1,5 m széles. Nincs cseppköve, mésztufát sem látni a környéken. Keskenyedve ér véget 2,5 m mélyen. Karrosodott dachsteini mészkő sziklákba mélyül. DK felé néz bejárata. Eredete bizonytalan, lehet, hogy kis víznyelőbarlang. Jelenleg azonban aligha működik, mivel a csúcson helyezkedik el. Lehet felnyílt aven is, esetleg hévforrásbarlang. Utóbbiakra azonban szintén nincs bizonyíték. A barlang valószínűleg eldugult aknabarlang, vagy kis kürtő. Mai alakja sohasem rendelkezett vízgyűjtővel. A tanulmányban látható 3. ábrán, a Ziribári-medence tömbszelvényén jelölve van a Nagy-Ziribár csúcsán lévő barlang.
| |||