„Leány-barlang (Pilisszentlélek)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
111. sor:
A ''Természetbarát'' 1938. évi 5–6. számában szó van arról, hogy a Pilis hegység barlangjaiban történt ásatásokkal (pl. Leány-barlang) megtalálták a neolitikum ősemberének sok edénymaradványát és tűzhelyét.
Az 1941-ben napvilágot látott ''Magyar turista lexikon'' szerint a Pilis hegységben, Klastrompuszta közelében, a Legény-barlangtól kb. 50 lépésre helyezkedik el a ''Leánybarlang'', amely kisebb mint a Legény-barlang. A Leány-barlang előcsarnoka egy magasan húzódó üregbe és szűk lyukon keresztül egy csatornába nyílik, amely többfelé ágazik. Az ásatásokkal a barlangból előkerült egy középkori hamispénzverőgép és hamis pénzek. A barlang felett van egy kiváló sziklamászó-iskola. Az ''Országjárás'' 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pilis hegységben körülbelül 30 barlang van és ezek között a két csévi barlang is jelentős.
Az 1943. évi ''[[Barlangvilág]]''ból megtudható, hogy 1943. március 13-tól 15-ig [[Bertalan Károly]], Albert Béla, Szenes János és Szántho Róbert barlangtani kutatásokat végeztek Klastrompuszta környékén, amelynek során bejárták a Leány-barlangot. A [[Magyar Állami Földtani Intézet]] 1943. évi jelentésében szó van arról, hogy a szerkezeti mozgásokkal kapcsolatos hévízfeltörések következményeként jött létre a ''Leánybarlang'', amely a Legény-barlangtól kb. 100 m-re helyezkedik el. Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben az van írva, hogy a Legény-barlangtól É-ra 60 lépésre van a Leány-barlang bejárata, amely a Legény-barlangnál kisebb, de szintén tág bejáratú. A Leány-barlang előcsarnoka egy magasan húzódó, bal oldali üregbe nyílik, alsó folytatása pedig egy szűk lyukon át kapcsolódik egy többfelé ágazó csatornaszerű mélyedésbe. A barlangban végzett ásatások során előkerültek pl. különféle hamis pénzek és egy középkori hamispénzgyártó gép. Jó sziklamászási lehetőségeket nyújt a két barlang felett meredező Csévi-szirtek. A barlangokat jobbról megkerülve megközelíthető mászás nélkül is a szirttető. Az 1948. évi ''[[Hidrológiai Közlöny]]''ben meg van említve, hogy a Dunántúli-középhegységben található magasan elhelyezkedő forrásbarlangi nyílások közül az egyik a pilisi Leány-barlang (200 m viszonylagos magasság). A Pilis-csoport kiemelkedésének egyik állomása az volt, amikor a hasonló magasságban fekvő Leány-barlang, Legény-barlang és [[Pilisszántói-kőfülke]] voltak az erózióbázis szintjéhez közel és aktív forrásbarlangként működtek. Ezek a barlangok túlságosan nagyok ahhoz, hogy a Pilis alján jelenleg fakadó források csekély vízhozamának megfelelő vízmennyiséggel magyarázzuk kialakulásukat.
| |||