„Erdődy Gábor Antal” változatai közötti eltérés

Erdődy Kristóf koronaőr, tárnokmester és Pálffy Zsuzsanna fia volt. [[Pozsony]]ban és 1698-ban [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte tanulmányait. Gömöri főesperes, 1708. december 31-től [[sasvár]]i főesperes volt. 1707-ben a király kinevezte győri, 1708. december 31-én esztergomi kanonoknak. 1711. október 31-én [[esztergom]]i nagyprépost és arbei választott püspök, 1712. június 6-tól az egri püspök kinevezett helyettese lett, ezt a címet később visszavonták. 1713. március 24-től utódlási joggal lett Telekessy megyés püspöknek a coadjutora, ezen tisztségében [[XI. Kelemen pápa]] megerősítette 1714. december 19-én, s egyúttal a numidiai Fesse-Sesseiton püspökének is kinevezte.

1715. január 15-én szentelték püspökké a [[bécs]]i udvari kápolnában, majd március 4-én, Telekessy halálát követően egri megyés püspök és Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja lett. 30 évig viselte e tisztséget és csupán két ízben tartott vármegyei közgyűlést a törvények ellenére. A kiskörei, maklári, sarudi, tiszaroffi református templomokat elvette, majd elrendelte előbb 1726-ban a mezőtúri templomtorony, 1730-ban pedig vármegyei határozattal a törökszentmiklósi, tiszafüredi, tiszaföldvári református templomok lerombolását. A szegények iránti bőkezűségéről is ismert volt.

* Opusculum theologicum, in quo queritur, an et qualiter possit princeps, magistratus, dominus catholicus, in ditione sua retinere haereticos; vel contra poenis eos, aut exilio ad fidem catholicam amplectendam cogere? Tyrnaviae, 1721. (Névtelenül. E. G. gróf költségén nyomatott. Császári parancsra elkoboztatott. L. Cyprian Erneszt Salamon, Suppl. ad hist. eccl. 91. l. E munkát Timon Sámuelnek is tulajdonítják.)

* A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.

* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.