„Statileo János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
==Élete==
Anyja [[Boriszló Péter]] horvát bán nővére volt. Őrsi, majd budai prépost volt, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király pedig koronáztatása után nemsokára erdélyi püspökké tette.
1521-ben [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] küldte, hogy segítséget kérjen a törökök ellen. A [[mohácsi csata]] után János királyhoz pártolt. Amikor 1527 márciusában [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] és János követei, továbbá a lengyel királytól küldött békéltetők [[Olmütz]]ben összegyűltek, hogy egyezséget hozzanak létre a két király között, Szapolyai részéről Statileo volt a szóvivő fő követ. Ferdinánd azt követelte, hogy János mondjon le, kárpótlásul [[Bosznia-Hercegovina#Középkori Bosznia|Boszniát]] kapja és {{szám|40000|aranyat}}; Statileo viszont azt ajánlotta, hogy Ferdinánd kapja meg [[Morvaország]]ot és [[Szilézia|Sziléziát]], amely másképp meg nem illetné. A tanácskozás sikertelen volt. 1528 októberében Statileo [[I. Ferenc francia király]]nál járt és szövetséget hozott létre. Eszerint Ferenc segíti Szapolyait, aki meg fogja támadni Ferdinándot és utódjául [[II. Henrik francia király|Henrik orléans-i herceget]], a francia király fiát fogadja. Az 1538. február 24-én kötött [[váradi béke|váradi békében]] szintén nagy része volt Statileónak, aki később is hathatósan védte [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] érdekeit. [[1541]]-ben részt vett a [[gyalui egyezmény]] létrehozását célzó tárgyalásokon, ő maga is aláírta a szerződést.
|