„Velencei dózse” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
|képaláírás=A [[Dózsepalota (Velence)]]
}}
[[Fájl:Canaletto - Bucentaur's return to the pier by the Palazzo Ducale - Google Art Project.jpg|bélyeg|˙264px264px|''[[Bucentaur]]A Bucintoro díszgálya visszatérése a mólóra [[áldozócsütörtök]]ön ˙([[Canaletto]]˙, 1730)]]
{{építés alatt}}
 
[[Fájl:Canaletto - Bucentaur's return to the pier by the Palazzo Ducale - Google Art Project.jpg|bélyeg|˙264px|''[[Bucentaur]] visszatérése a mólóra [[áldozócsütörtök]]ön [[Canaletto]]˙, 1730)]]
A '''velencei dózse''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: ''doge'' [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]: do:ʤe) a [[9. század]]tól egészen [[1797]]-ig fennállt [[Velencei Köztársaság]] legmagasabb rangú, élethossziglan választott állami tisztségviselője. Ha külföldi delegációk érkeztek, velük szemben a független [[herceg]]i rangot viselte.
 
== A dózsék aranykora ==
Az igen különleges státusú dózsei méltóságot [[697]]-ben alapították az észak-[[Adriai-tenger|adriai]] lagúna vezetőjét megjelölve benne. A kis szigetek lakóinak történelmében ekkor a [[horvátok]] támadásai miatt vált szükségessé az egységes irányítás. A dózsét akkoriban a ''tribunok'' választották, akiket a [[bizánc]]i [[császár (uralkodó)|császár]] nevezett ki a [[velencei lagúna|lagúnát]] lakók egyes csoportjainak élére. Az első dózsék hatalma az egész lagúnára kiterjedt, és sokkalta szélesebb volt, mint bármelyik tribuné. A dózsénak joga volt összehívni, megnyitni és bezárni a [[Velencei népgyűlés|népgyűlést]], kinevezni a katonai és bírói tribunokat, valamint az állam különböző hivatalnokait. A dózse szerződést köthetett idegen hatalmakkal, ő képviselte a [[Velencei Köztársaság]]otKöztársaságot külföldön, ő igazgatta és felügyelte az összes kormányügyet, és ami igen fontos volt, az ő kezében összpontosultak a lagúna pénzügyei. A korai időszakban az állami kincstár egyet jelentett a dózse magánvagyonával.
 
A bizánci befolyás azonban nem csak a tribunokon keresztül érvényesült, hiszen a császár egészen a [[9. század]] közepéig megtartotta azt a jogát, hogy dózsét csak az ő beleegyezésével lehetett beiktatni. Igaz az idő múlásával és Velence gyarapodásával ez a függés egyre inkább csak formális síkon jelentkezett. [[1000]]-től a dózsék egyben [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmácia]] hercegei is. A történelem fura fordulata, hogy amikor Velencének sikerült teljesen kibújni Bizánc kötelékeiből, a dózsei cím megmaradt a bizánci hivatali hierarchiában. A dózse közvetlenül a császár utáni rangot birtokolta, miután a dózse megkapta a ''protoseratos'' méltóságát. Ez a Serenissimának is fontos volt, hiszen ez a rang hatalmas jövedelmet biztosított a dózsénak, és így az államnak is, valamint különleges kereskedelmi jogokat érvényesíthetett vele a velencei úr.