„A madarak anatómiája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Légzőszerv: kieg+ref |
|||
24. sor:
== Légzőszerv ==
A madarak légzőszerve a gerincesek között a legnagyobb teljesítményű. Különleges felépítése a repülés fokozott energia-, illetve oxigénszükséglete, a magas testhőmérséklet és az intenzív anyag-csere miatt alakult ki. A felső légutak az orrnyílástól az orrsövény által jobb és baloldali részre osztott orrüregen át a szájgaratüregben a felső gégefőig tartanak. A levegő eztán az alsó légutakban, a gégecsőben (melynek az emlősökkel szemben a madaraknál nincs szoros kapcsolata a nyelőcsővel) folytatja útját. Az O alakú porcgyűrűkkel merevített cső a testüregbe lépve két főhörgőre ágazik, amik a tüdőbe torkollanak. Az elágazásnál alakul ki a madarak hangadó szerve, az alsó gégefő (másképpen syrinx, aminek három típusa lehet: vagy csak a gégecső, vagy csak a főhörgők, vagy mindkét légúti szakasz részt vehet a hang kialakításában). A tüdő a mellkas háti részén, a bordák közé is benyúló, páros szerv. Felépítése más, mint az emlősöké, hiszen egy egymással folyamatos össze-köttetésben álló csőrendszer alkotja, ezen áramlik át a levegő, miután elhagyta a tüdőlebenyek elülső csúcsán elhelyezkedő a tüdőkaput és a főhörgőket. A tüdőhöz légzsákok kapcsolódnak, melyeknek két csoportja van: a kilégzési légzsákok (a nyaki, kulcscsonti és az elülső mellkasi) a mellkas elülső részében helyezkednek el, míg a belégzési légzsákok (hátulsó mellkasi, hasi) pedig a mellkas hátulsó részében, illetve a hasüregben. A kulcscsonti légzsák páratlan, a többi páros. A tüdő külső „burkát” képező másodlagos hörgőknek három csoportja van. A tüdőkapuban számos hasi hörgő lép ki, melyek legyező szerűen szétterjedve, egyúttal a tüdő hasi oldalát képezik, egy részük pedig a kilégzési légzsákokban végződik. Ezektől távolabb ágaznak ki oldalirányban az oldalsó hörgők, melyek a hátulsó mellkasi (belégzési) légzsákba torkollanak. A főhörgők hátulsó feléből háti irányban a háti hörgők lépnek ki, melyek ív alakban futva (követve a bordák vonalát), szintén legyező szerűen szétterülve a tüdő háti, oldalsó falait alkotják. Belsejét a párhuzamos lefutású harmadlagos hörgők (parabronchusok) töltik ki teljesen, összekötve egymással a hasi és a háti hörgőket. Az ezek falában található a légzőhámban történik meg a levegő és a vérérkapillárisok között a külső gázcsere. Ez a szabályos
szerkezet az úgynevezett őstüdő, mely minden madárfajban megtalálható. A lapos szegycsontúaknál és a pingvineknél csak ez alakul ki, a többi, jól repülő madárcsoportnál pedig – az őstüdő hátsó-alsó részéhez kapcsolódva – az oldalsó hörgők, a főhörgők és a két pár belégzési légzsák között egy szabálytalan, kanyargó harmadlagos hörgőrendszer, az újtüdő fejlődik ki.<ref>Dr. Tóth László: ''A madarak légzőkészüléke'' (128-132. o.), [https://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/heliaca/heliaca_2010_online.pdf Heliaca 8. évfolyam, MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály és a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács közös Évkönyve – 2010.], mme.hu - 2012. {{ISSN|1585-5716}}</ref>
<!--(Csak belebotlottam ebbe a leírásba. Tévedés: A madaraknak egy tüdejük van, ahogy nekünk is. A tüdő maga egy szerv, így önmaga központja nem lehet. A légző szevrendszeren belül pedig értelmetlen volna a tüdőt nevezni központnak, tekintettel arra, hogy valóban van központi szabályozása a légzésnek, és ahhoz képest a tüdő, a gázcsere helye pedig csak periféria. A vér sem oxidálódik, ez így elég nagy butaság, de van itt több is, és remélem, nem innen tájékozódnak az emberek...)-->
A tüdőben a [[vér]] oxigént vesz fel, és [[szén-dioxid]]ot ad le. A tüdő 9 nagy térfogatú légzsákkal áll kapcsolatban, amelyek szerteágaznak az egész testben, sőt a nagyobb csontokba is betüremkednek. Rendszerint 4 páros és 1 páratlan légzsák van. Ezeknek szerepe egyrészt a test könnyítése, de jelentősek a repülés közbeni légzésben is, mivel ekkor a mellkas mozdulatlan, ezért a hátizmok mozgása préseli ki a levegőt a légzsákokból. A szárnyak felemelésekor a légzsákok és a tüdő megtelnek levegővel. A légzsákoknak a párologtatásban, a hőszabályozásban, sőt repülés közben az egyensúly megtartásában is szerep jut.
| |||