„A madarak anatómiája” változatai közötti eltérés

+kép
(→‎Légzőszerv: kieg+ref)
(+kép)
Címke: HTML-sortörés
 
== Emésztőrendszer ==
[[Fájl:PigeonAnatomy.png|bélyegkép|Galamb zsigerei (hasoldal)<br><small>1. légcső 2. pajzsmirigy 3. nyelőcső nyaki szakasza 4. begy 5. alsó gégefedő 6. szív 7. májlebenyek 8. zúzógyomor 9. patkóbél 10. hasnyálmirigy 11. vékonybél 12. végbél 13. kloáka 14. tüdő/légzsákok 15. bal oldali carotis 16. bal oldali szubklavia artéria 17. jobb oldali carotis 18. ütőér 19. jobb oldali szubklavia artéria 20. kis mellizom (syrix) 21. a nagy mellizom átvágva</small>]]
A madarak repülő életmódjára, illetve az ebből következő gyors anyagcserére vezethető vissza tápcsatornájuk felépítése. Emésztőrendszerük három részre tagolható: az előbél a csőrkávák által határolt szájgaratüregtől a zúzógyomorig tart, a középbélben történik a táplálékalkotók emésztése és felszívódása, majd az utóbél a vakbelektől a [[kloáka|kloákáig]] húzódó szakaszt foglalja magába. Hossza és felépítése a felvett tápláléktól függ (általában a nővényevőknek hosszabb és bonyolultabb). A csőr alakja a táplálkozásnak megfelelően változatos – még a rendszertanban közelálló fajok esetén is eltérő lehet. A nyelv a legtöbb madárnál nem játszik nagy szerepet, legfeljebb a nyelésben van jelentősége, de néhány fajnál (pl. harkályok) a táplálékszerzés meghatározó eszköze. Mivel nincs foguk, a táplálékot rágás nélkül, egészben, vagy csőrükkel, illetve lábukkal kisebb darabokra tépve nyelik le. A nyelvnek a táplálékfelvételben és a nyelésben van szerepe, ez utóbbit segíti a szájüregbe nyíló több, kisebb nyálmirigy is, amiknek a hőszabályozásban is szerepük van. A nyelőcső igen tágulékony, falában nyálkatermelő mirigyek vannak. Ennek tágulata a nyak alsó részén a [[begy]], aminek három típusa különböztethető meg: valódi (ez páros lebenyű, mint többek között a galamboknál), csökevényes (ami orsószerű, például kormoránoknál), és álbegy (páratlan zsákszerű kitüremkedés, ami nappali ragadozóknál és kacsaféléknél is megfigyelhető). A táplálék puhítására, tárolására szolgál, ahonnan egy rövid nyelőcsőszakaszon át kerül az összetett gyomorba. Ez utóbbi egy mirigyes és egy zúzó részből áll, melyekben a táplálék többször is megfordulhat és innen kerülnek vissza[[köpet]]elésre az emésztetlen alkotóelemek (szőr, toll, csont, kitin). A középbélben (vagy vékonybélben) található az úgynevezett hajtűkanyar (két ágában található a hasnyálmirigy) és a patkó-, vagy epésbél. Ezeket követik a hosszabb, kanyarulatos éhbél és a rövid, egyenes csípőbél. Az utóbél a vakbelekkel kezdődik, ami ha csökevényes (ragadozók, galambfélék) nyirokszervként funkciónál. Ezt követi a végbél, ami a kloákába torkollik.<ref>Dr. Tóth László: ''A madarak emésztőkészüléke'' (116-119. o.), [https://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/heliaca/heliaca_2009_online.pdf Heliaca 7. évfolyam, az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály Évkönyve 2009], mme.hu – 2010. {{ISSN|1558-7516}}</ref>