„Arts and Crafts mozgalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Milei.vencel átnevezte a(z) Arts and Crafts movement lapot a következő névre: Arts and Crafts mozgalom: magyar szakkönyvekben használt neve
jav.
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
[[Fájl:Artichoke wallpaper Morris and Co J H Dearle.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|[[John Henry Dearle]] által a Morris cég számára tervezett tapéta, 1897 körül]]
 
Az '''Arts and Crafts mozgalom''', magyarul '''„Művészetek és Kézművesség”''' nevű újító mozgalom a dekoratív és képzőművészet nemzetközi irányzata volt, amely legkorábban és legteljesebben a [[Brit-szigetek]]en fejlődött ki,<ref name="grove">{{Cite book|last=Campbell|first=Gordon|title=The Grove Encyclopedia of Decorative Arts, Volume 1|publisher=Oxford University Press|year=2006|isbn=978-0-19-518948-3}}</ref> majd elterjedt a [[Brit Birodalom]]ban, valamint Európa és Amerika többi részén.<ref>Wendy Kaplan and Alan Crawford, ''The Arts & Crafts movement in Europe & America: Design for the Modern World'', Los Angeles County Museum of Art</ref>
{{lektor}}
[[Fájl:Artichoke wallpaper Morris and Co J H Dearle.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|[[John Henry Dearle]] által a Morris cég számára tervezett tapéta, 1897 körül]]
Az '''Arts and Crafts movement''', magyarul '''„Művészetek és Kézművesség”''' nevű újító mozgalom, melyet eredetileg [[John Ruskin]] írásai inspiráltak, az [[1880]]-[[1910]]-es években élte fénykorát [[Anglia|Angliában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A mozgalom éreztette hatását az angol dekorművészeti, építész és kézműves körökben is. Többek szerint [[William Robinson]] és [[Gertrude Jekyll]] méltán híres kertjeinek tervein is fellelhető volt az újító irányzat néhány jellegzetes vonása.
 
Európában és Észak-Amerikában körülbelül 1880 és 1920 között virágzott. Ez volt a modern stílus gyökere, amit később [[szecesszió]]s mozgalomnak neveztek, és amelyre erős hatással volt.<ref>{{Cite web|url=https://www.britannica.com/art/Arts-and-Crafts-movement|title=Arts and Crafts movement &#124; British and international movement|website=Encyclopedia Britannica}}</ref> Japánban az 1920-as években Mingei mozgalomként jelent meg. A hagyományos kézműves mesterséget jelentette, és gyakran használt középkori , romantikus vagy népi díszítési stílusokat. Támogatta a gazdasági és társadalmi reformokat, és iparellenes volt.<ref name="king" /><ref>Moses N. Ikiugu and Elizabeth A. Ciaravino, ''Psychosocial Conceptual Practice models in Occupational Therapy''; {{cite web|publisher= [[Victoria and Albert Museum]] | url= http://www.vam.ac.uk/vastatic/microsites/british_galleries/bg_styles/Style09a/index.html | title= Arts and Crafts Style Guide | work=British Galleries | access-date= 2007-07-17}}</ref> Erőteljes befolyást gyakorolt ​​az európai művészetekre egészen addig, amíg az 1930-as években kiszorította a [[modernizmus]],<ref name="grove" /> de befolyása még sokáig megmaradt a kézművesek, tervezők és várostervezők körében.<ref name=maccarthy2014>Fiona MacCarthy, ''Anarchy and Beauty: William Morris and his Legacy 1860-1960'', London: National Portrait Gallery, 2014 {{ISBN|978 185514 484 2}}</ref>
== Főbb képviselői ==
A mozgalom legismertebb képviselői: [[William Morris]], [[Charles Robert Ashbee]], [[T. J. Cobden Sanderson]], [[Walter Crane]], [[Phoebe Anna Traquair]], [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Christopher Dresser]], [[Edwin Lutyens]] és a [[Preraffaelita]] iskola jeles képviselői. Bár a mozgalom [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] kora egyik legjelentősebb esztétikai irányzata volt a [[19. század]] utolsó éveiben kifulladt. Mindemellett hatása a következő stílustörekvések kialakulására termékenyítően hatott. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban csak az [[1910]] és [[1925]] közötti periódus (átmeneti időszak az [[szecesszió]] és az [[Art déco]] között) belsőépítészetére használják.
A mozgalom legismertebb képviselői: [[William Morris]], [[Charles Robert Ashbee]], [[T. J. Cobden Sanderson]], [[Walter Crane]], [[Phoebe Anna Traquair]], [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Christopher Dresser]], [[Edwin Lutyens]] és a [[Preraffaelita]] iskola jeles képviselői.
 
== ==
{{lektor}}
A mozgalom legismertebb képviselői: [[William Morris]], [[Charles Robert Ashbee]], [[T. J. Cobden Sanderson]], [[Walter Crane]], [[Phoebe Anna Traquair]], [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Christopher Dresser]], [[Edwin Lutyens]] és a [[Preraffaelita]] iskola jeles képviselői. Bár a mozgalom [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] kora egyik legjelentősebb esztétikai irányzata volt a [[19. század]] utolsó éveiben kifulladt. Mindemellett hatása a következő stílustörekvések kialakulására termékenyítően hatott. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban csak az [[1910]] és [[1925]] közötti periódus (átmeneti időszak az [[szecesszió]] és az [[Art déco]] között) belsőépítészetére használják.
 
Az '''Arts and Crafts movement''', magyarul '''„Művészetek és Kézművesség”''' nevű újító mozgalom, melyet eredetilegEredetileg [[John Ruskin]] írásai inspiráltakinspirálták, az [[1880]]-[[1910]]-es években élte fénykorát [[Anglia|Angliában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A mozgalom éreztette hatását az angol dekorművészeti, építész és kézműves körökben is. Többek szerint [[William Robinson]] és [[Gertrude Jekyll]] méltán híres kertjeinek tervein is fellelhető volt az újító irányzat néhány jellegzetes vonása.
 
A mozgalom létrejötte a [[19. század]] stíluskeresésének eredménye, mely eredeti és jelentésteli művek létrehozását propagálta, szemben a viktoriánus korszak eklektikus historizmusával és az ipari forradalom során elterjedt gépi sorozatgyártással. Mivel a mozgalom képviselői a gépeket minden rossz forrásának tekintették, és a hagyományos ámde időigényes kézi eljárások felé fordultak, nem nélkülözhették jómódú és művészetkedvelő patrónusok anyagi segítségét. Így (bár a művész saját személyisége nagyobb szerepet játszhatott az alkotások létrehozásában mint a historizáló stílus esetén) ez a stílus sem maradhatott spontán, szabad és befolyásmentes. A stíluson belül a következő tendenciák és behatások a legjellemzőbbek: visszanyúlnak egyes neogótikus, rusztikus stílusjegyekhez, ismétlődő minták és motívumok jelennek meg, és jellemzővé válik a megnyújtott, függőleges formák használata. Annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a kézműves alkotásokban rejlő szépséget, némelyik művet szándékosan befejezetlen állapotban hagyták, így még erőteljesebb és rusztikusabb hatást értek el. A mozgalomnak voltak szentimentális szocialista „hangjai” is, akik elsősorban az ipari jellegű gépi sorozatgyártás előretörte után folyamatosan háttérbe szoruló kézműves alkotómunkából fakadó boldogság- és elégedettségérzésre hívták fel a figyelmet.
 
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}