„Eretnekség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4D:1AC4:5500:7564:508A:C223:1465 (vita) szerkesztéséről 2001:4C4C:156A:BB00:6C7D:65DC:C225:E89A szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Wd ki - szócikk megírva |
||
37. sor:
Az [[ókeresztény egyház]] (''2-7. század'') a saját egységét megbélyegzéssel (eretnekség) és minden olyan tévtanítás elítélésével (zsinatok, szinódusok) biztosította, amelyek tagadták [[Jézus|Krisztus]] két természetének tanát, valamint az ember képességét és szükségét a [[megváltás]]ra. {{refhely|Egyháztörténeti lexikon 1.; Jel Könyvkiadó, 2006}} Az [[egyházatyák]] a [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] szekták eretnekségeit bírálva dolgozták ki folyamatosan az orthodox tanítást. A gnosztikusokat tekintették a legfőbb eretnekeknek, mert ők a héber-keresztény gondolkodásnak részben vagy egészében még az alapelveit is elvetették.{{refhely|Mircea Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek tört. II.|314. o.}}
A következő mozgalmakat, nézeteket is eretnekségnek nyilvánították: [[apollinarizmus]], [[adopcianizmus]], [[doketizmus]], [[donatizmus]], [[Makedoniánusok|makedoniánizmus]], [[markellionizmus]], [[montanizmus]], [[monofizitizmus]], [[
Az [[Arius]] által képviselt, a [[Szentháromság]] tanát elutasító nézetekkel együtt, az [[Őskereszténység|őskeresztény]] hit egyes elvei, tanai és gyakorlatai is sokáig fennmaradtak az évszázadok eretneküldözései ellenére (→ [[arianizmus]]).
| |||